Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - IRODALOM - Buzási János: Kovacsics József–Ila Bálint: Veszprém megye helytörténeti lexikona. II. k. (Magyar Országos Levéltár–ELTE Statisztikai Tanszéke). Bp., 1988. / 200–202. o.

200 Irodalom Pásztor munkájának megjelentetését indokolta, hogy eddig feltáratlan kérdéseket tisztázott. Műve nélkülözhetetlen a XIX. század első évtizedeire nézve Vatikán Állam és az államtitkársági levéltár kutatója számára, különösen azért, mert a szerző az évtizedek alatt gyűjtögetett ismeretanyagát bőven ontja az érdeklődő elé. Ahogyan a magyar ismertető leltárak jellemzésére elmondható, hogy a hivataltörténeti tudnivalókat az általános politikai tényekkel ötvözve tartalmazzák, Pásztor művében is megtalálhatók az egyház-, vallás- és társadalomtörténeti elemek. Elsősorban kutatási segédkönyv ugyan, de imponáló módon ad betekintést egy fontos történeti korszakban Vatikán Állam történetébe is. Fábiánná Kiss Erzsébet KOVACSICS JÓZSEF - ILA BÁLINT: VESZPRÉM MEGYE HELYTÖRTÉNETI LEXIKONA II. k. (A Magyar Országos Levéltár és az ELTE Statisztikai Tanszéke kiadványa) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988. 464 p. Úgy látszik, a nagy dolgok lassan születnek. A Veszprém megyei helytörténeti lexikon anyaggyűjtésének megindulásától az I. kötet megjelenéséig (1964) több mint tizenöt év telt el. Közben lezajlott egy közigazgatási átszervezés, amelynek során a megye határai jelentősen megváltoztak, pl. úgy, hogy Zala megyétől hozzá csatolták a Balatontól északra fekvő járásokat. Mivel a lexikon koncepciójának lényeges eleme volt, hogy az aktuális megyehatárokat veszi figyelembe, szükségessé vált a Veszprém megyei II. kötet elkészítése. Ez a volt Zala megyei helységekre terjedt ki; így indult az anyaggyűjtés is. A kötet megjelenésére azonban még hosszabb időt, huszonnégy évet kellett várni, s ezalatt — 1978-ban — a keszthelyijárás meg a sümegi járás néhány községe újból visszakerült Zalához, így ezek a helységek kimaradtak belőle. A helytörténeti lexikon célja feltárni a megye településhálózatát és a népesség alakulását a mohácsi vésztől a legújabb korig, továbbá adatszerűen összefoglalni az egyes — ma is létező vagy már megszűnt — települések történetét. A kötet első része nem csupán a lexikonban leírt terület, hanem egész Veszprém megye település- és népességtörténetének összefoglalását adja. Ebben szó van a megye területének és közigazgatási beosztásának alakulásáról, a településhálózat történetéről, a lakosság etnikai összetételéről, a lakosság számának és társadalmi megoszlásának alakulásáról, foglalkozási összetételéről, megélhetési forrásairól, a török hódoltság és a későbbi háborúk hatásairól, a XIX—XX. század gazdasági és társadalmi viszonyairól. Az első részben találhatjuk a megye legfontosabb népmozgalmi adatainak (születés, halálozás, természetes szaporodás) 1777-től 1981-ig terjedő idősoros táblázatát is. A második rész, a tulajdonképpeni lexikon, a települések mai nevének (megszűntéknél a legutolsó nevének) betűrendjében közli az egyes települések leírását, a következő csoportosításban: 1/1. A település nevének történelmi formái, a név első ismert említésének éve és forrása. 1/2. A település nevének magyarázata. II. A leírás legváltozatosabb tartalmú része: a település természeti és gazdaságföldrajzi adottságai, rövid története, lakosságának etnikai és vallási összetétele, a település gazdasá-