Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Gergely Jenő: A katolikus püspöki kar küzdelme az iskolákért / 165–198. o.

A katolikus püspöki kar küzdelme az iskolákért 169 sem különvéleményét publikálta, hanem azt a püspöki kar 1947. október 8-án, Vácott tartott értekezletének határozataira építette. {Lásd: VHI. sz. dokumentum.) Az 1947-es választások nyomán szinte kizárólagos hatalomra szert tevő kommunista párt vezetői 1947 végén, 1948 elején indították meg a döntő támadást az egyház, elsősorban a katolikus egyház — többek között — nevelési-közoktatási pozíciói ellen. Révai József a Zeneakadémián 1947. december 13-án elmondott beszédében jelentette be a „demokratikus nevelés" mielőbbi teljessé tételére irányuló törekvésüket. Ezt követően 1948. január 10-én Rákosi Mátyás a budapesti pártfunkcionáriusok előtt közölte, hogy az év végéig le kell számolni a , »klerikális reakcióval", ami ekkor már a katolikus egyházat és elsősorban Mindszenty bíborost jelentette a párt frazeológiájában. Ez a küzdelem, amely a kultúrharc egyik sajátos változataként interpretálódott, kiterjedt a nemzeti hagyományok kisajátítására éppúgy, mint a jövő generációkért folyó harcra. Az előbbire példa az 1848-as centenárium ünneplésének Rákosiék általi monopolizálása, és az ettől való elhatárolódásként a prímás által meghirdetett Mária-év. Ez a küzdelem 1948 tavaszán-nyarán nem utolsó sorban az egyik legfontosabb területen, a közoktatásban dőlt el. 1948 februárjában tárgyalások kezdődtek a püspöki kar képviselői és a kormányzat megbízottai között, de ezeken még nem merült fel az iskolák helyzete, még kevésbé azok államosításának a kérdése. Holott a hatalom már ekkor, kialakított menetrend szerint ezt is nyilvánvalóan tervbe vette a nyárra időzített „fordulat" részeként. Március közepén a püspöki karnak a községi iskolák államosítása kapcsán már foglalkoznia kellett a kérdéssel, mert abban joggal egy közeli generális államosítási törekvés előjelét látta. {Lásd: IX. sz. dokumentum.) A kormány, pontosabban a kultusztárca birtokosaként Ortutay a pártja 1948 április végén tartott nagy választmányi ülésén tette publikussá a generális iskolaállamosítási terveket. A formális tárgyalási készség hangoztatása mellett a háttérben szisztematikusan készültek az egyház(ak) még meglévő legerősebb pozíciójának, az iskoláknak az elvételére. A Magyar Kurír, a katolikus hírmagyarázó szinte azonnal, április 27-én reagált a miniszteri bejelentésre, s azt az egyház alapjogainak és vagyonának elkobzásaként minősítette. Az összehangoltságot jelzi, hogy a Szabad Nép 1948. május 1-jei cikkében Révai, és ugyanekkori beszédében Rákosi is, az iskolák államosítását sürgették, pontosabban, úgy nyilatkoztak erről, mint eldöntött kérdésről. Ezzel szembe feszült a katolikus egyház álláspontja. Mindszenty a püspöki kar nevében 1948. május U-i kelettel közös pásztorlevélben tiltakozott a tervbe vett jogfosztás és államosítás ellen. {Lásd: X. sz. dokumentum.) Az 1948. június első felének eseményei, a kultuszminiszter és a hercegprímás levélváltásai, továbbá más egyházi és állami személyek tárgyalásai történetének rekonstruálása meghaladnák e publikáció kereteit. Ezért az események rekonstruálása helyett inkább dokumentálni szeretnénk az egyik fél — a püspöki kar — forrásainak segítségével a történteket. (A korrekt összegzés ugyanis szükségessé tenné a VKM idevágó iratanyagának a használatát is, amire nem volt módunk. {Lásd: a XII. sz. dokumentumot.) A bevezető tanulmányunkban csupán az egyházi iskolák államosításának mintegy utójátékaként egyetlen mozzanatra hívnánk fel a figyelmet. Amint azt az 1948. június 24-i püspöki konferencia jegyzőkönyve tanúsítja, a tanítórendek főnökei nagyobb kompromisszumkészséget mutattak az iskolakérdésben, mint a püspöki kar és különösen a hercegprímás. A rendfőnökök ismételt invitálást kaptak Ortutaytól a meghagyandó iskolákról folytatandó tárgyalásokra. Mielőtt azonban az elnöklő prímás ezt előadta volna, inkább a konfliktusszituációt vázolta fel. Eszerint az államosítás ellen összesen 2840 tiltakozás érkezett az illetékesekhez; ebből egyházközségektől 1097, a Szülők Szövetségétől 578." {Lásd: XV. dokumentum.) Ezután a pócspetri-ügy ismertetésén túl közölte azt is, hogy annak folytatásaként az ÁVO őrizetbe vette Lénárd Ödön piarista szerzetest, az Actio Catholica titkárát, és házku11 EPL. (Ppki jkv.) 1948. jún. 24.