Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Gergely Jenő: A katolikus püspöki kar küzdelme az iskolákért / 165–198. o.

170 Gergely Jenő tatást tartottak az Actio Catholica irodáiban. Többeket, így Mihalovics Zsigmond országos igazgatót is kihallgatták. (Ezek a tények azért fontosak, mert a konstruált pócspetri-perre következett a Mihalovics-per, majd a Mindszenty-per.) Mindszenty bíborosnak információi voltak arról is, hogy az országgyűlésben az egyes pártok miként szavaztak az iskolák államosításáról. E szerint a Balogh páter-féle párt 5 képviselője ellene, 2 mellette szavazott, 10 tartózkodott. A hercegprímás a legkritikusabban a Barankovics-pártról, a Demokrata Néppártról nyilatkozott. ,,A Barankovics-párt az államosítás ellen szavazott — olvasható a jegyzőkönyvben —. Barankovics beszéde is jó volt. Ám a név szerinti szavazást kérő ívet Barankovics nem akarta eleinte aláírni. Előbb egyet futott a baloldali folyóson. Révaival tanácskozott. Aláírta. Később fájlalta a vezetőség, hogy aláírta: ez rossz pont lesz nekik. A komoly kisebbségi véleményt, amit Mateovits készített, Barankovics nem írta alá. Megint eljutott a baloldali folyosóra; aztán őkészített egy semmitmondót. Ezt írta alá másodmagával. Mateovitséígy elesett. f...]A legerélyesebben a Slachtáék és a pártonkívüliek viselkedtek. ' ' A Barankovicsot rágalmazó információkat a prímás nyilván pártbeli ellenfeleitől kapta, akik nem méltányolták a pártfőtitkár szerintük abszolút korrekt elvi álláspontját. (Amihez képest semmiféle ellenvélemény sem kaphatott volna méltánylást.) A konfrontációt dicsérő információk után tárgyalta a püspöki kar a tanítórendek azon előterjesztését, hogy bizonyos iskolák visszakapása érdekében fogadják el Ortutay tárgyalási ajánlatát. Ezek részletezése nélkül megállapítható, hogy a szerzetesrendi vezetők — ragaszkodva iskoláikhoz és létfeltételeikhez — hajlottak volna kemény előfeltételek mellett a tárgyalásra és a kompromisszumra. Az ordináriusok közül már a tanácskozáson is Czapik Gyula egri érsek velük értett egyet és helyeselte a tárgyalások felvételét. Mindszenty bíboros véleménye azonban határozott nem volt. Ez mindenesetre következetességét bizonyítja, hiszen ugyanez volt az álláspontja Ortutay államosítás előtti ajánlatainak elutasításakor is. A prímás elvi alapállása a következő volt: ,,Az iskolák egész vonalához ragaszkodunk. Nem morzsák kellenek. Az Egyház iskolajoga oszthatatlan [...] Kiközösítést mondottunk ki; a kiközösítettek fejével most egy asztalhoz ülnénk [...] Tehát elvi okokból ellene van."

12 A prímás az államosítás előtt is a „mindent vagy semmit" álláspontra helyezkedett, ami elvileg kétségtelenül az egyetlen helyes magatartás volt. Mert vagy maradéktalanul joga van az egyháznak az iskolaállításhoz és fenntartáshoz, vagy nincs. Az itt formálódó és körvonalazódó kompromisszum-látszatok 1950 augusztus végén érnek majd egyezménnyé, amelyeknek külön története van.

B A hercegprímás végül is csak annyi engedményre volt ekkor hajlandó, hogy az illetékes katolikus tanügyi tisztviselők (világi szakemberek és nem püspökök vagy rendőrfőnökök) bocsátkozhatnának rigorózus előfeltételek Írásbeli elfogadása esetén tárgyalásokba. Ez gyakorlatilag a kormány javaslatának az elutasítása volt. Mindszenty, mint már korábban többször, ebben a helyzetben is a Szentszékre hivatkozott. ,,A Bíboros hercegprímás jelenti Péterffy (Gedeon-GJ) következő üzenetét: A Szentszék 100%-ig a püspöki kar mellett áll. Intranzigens. A püspöki kar mellőzésével egy lépést sem tenne."* (Ennek a kérdésnek a további részleteiről lásd: a XVI. sz. dokumentumot.) A katolikus egyházi iskolák államosítása után az egyházi személyek (a püspöki kar döntése értelmében) elhagyták; az intézeteket. Mondhatni a történelem fintora volt, hogy ugyanakkor azok az egyháziak, akik addig is állami, tehát nem ekkor államosított iskolákban dolgoztak, a helyükön maradhattak, rájuk nem vonatkozott a rendelkezés. Példaként egy győri esetet említhetünk. Ott a bencés gimnázium államosításakor 21 bencés szerzetes tanár hagyta el az iskolát. Ugyanakkor a mindig is állami Révai Miklós főreálgimnáziumban továbbra is szerzetesi ruhában tanított Arany Paszkál premontrei kanonokrendi szerzetestanár. Ezen 12 Uo. B Gergely Jenő (szerk.): Az 1950-es egyezmény. Bp., Vigília Kiadó, 1990. 14 EPL. (Ppki jkv.) 1948. jún. 24. 17.