Levéltári Közlemények, 64. (1993)
Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Szűcs László: Kormányzói audencia az első zsidótörvény előtt, 1937. november 11. / 143–164. o.
150 Szűcs László B/ Stern Samu elnök beszéde a Kormányzó Úr Ófőméltóságához 1937. november U-én. Főméltóságú Kormányzó Úr! Mély hódolattal jelentünk meg Főméltóságod magas színe előtt, hogy átadjuk tiszteletteljes emlékiratunkat, amelyben nehéz helyzetünket próbáljuk Főméltóságod előtt vázolni. Nem könnyű szívvel szántuk el magunkat arra, hogy amikor Főméltóságod az ország legsúlyosabb kül- és belpolitikai kérdéseivel van elfoglalva, mi a magunk ügyével járuljunk Főméltóságod elé. Kérjük azonban ezt a kegyet azért, mert meg vagyunk győződve, hogy az ügy, amelynek képviseletében mi Főméltóságod előtt megjelentünk, országos ügy és magyar ügy. Nekünk meggyőződésünk, Főméltóságú Kormányzó Úr, hogy abba a nagyszerű építő munkába, amelyet Főméltóságod több mint tizenöt esztendeje végez, ennek a mi nehéz ügyünknek méltányos elintézése beletartozik. Ahogy Főméltóságod ezt az országot a forradalmak pusztításaiból a nyugodt kulturmunka útjára visszavezette, ahogy a nagy magyar múlt tradicióinak folytatásaképpen az európai megbecsülést újból helyreállította, úgy Főméltóságod bölcsessége, igazságszeretete és erélye meg fogja találni a módját annak, hogy nyugovóra hozza ezt a problémát is, mert meggyőződésünk szerint e probléma további kiélezése éppen annak a nagyszerű építőmunkának áldásos hatását gyengítené, amelynek zavartalan folytatására az országnak olyannyira szüksége van. Elődeink példáját követve, akik megpróbáltatások idején mindenkor az Állam bölcs Fejénél kerestek és találtak oltalmat és védelmet, Főméltóságodhoz fordulunk mi is hódolatteljes bizalommal és kérjük, fogadja kegyesen előterjesztésünket. Géppel írt eredeti tisztázat, aláírás nélkül. a Hódolatteljes felterjesztés főméltóságú nagybányai vitéz HORTHY MIKLÓS Úrhoz, Magyarország Kormányzójához. FŐMÉLTÓSÁGÚ KORMÁNYZÓ ÚR! I. Hetven esztendeje annak, hogy az 1867: XVII. t. c. Magyarország izraelita lakosait az ország keresztény lakosaival minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottnak nyilvánította és minden ezzel ellenkező törvényt, szokást vagy rendeletet megszüntetett: — ma pedig, hetven évvel az emancipáció e törvényének életbelépése után szinte úgy érzi a hazai zsidóság, mintha egy fájdalmas, bántó áramlat féktelen izgatásával vissza akarná idézni azokat a szomorú időket, amelyek hetven esztendővel az emancipáció előtt voltak, amikor a hazai zsidóságnak jajszóval kellett fordulnia a Pozsonyban egybeülő magyar országgyűléshez és panaszos feliratban kellett felemelnie szavát a tekintetes Karokhoz és Rendekhez, mondván:
