Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - Buzási János: A Levéltári Közlemények hetven éve / 11–26. o.

12 Buzási János Orsz. Levéltárnak úgy is mint tudományos intézetnek, úgy is mint hivatalnak működési körébe vágnak. Ekként a különféle levéltári anyag közzététele által a költségek hiánya következtében sajnosán megszűnt Történelmi Tár örökébe léphetne, másfelől pedig a szigorúan tudományos jellegű szakcikkek elhelyezése által a Magyar Történelmi Társulat közlönyét, a Századokat — mint ez Nagyméltóságodnak kifejezett óhajtása — tehermentesíthetné; végül a levéltári kutatásokat nyilvántarthatná, ezek rendszeres tanulmányozását irányíthatná, s a történelem segédtudományait is művelhetné. E folyóirat kiadásának anyagi részét illetőleg a következőkben van szerencsém előterjesztésemet szintén megtenni. Elsősorban történelmi anyag közzétételéről

2 lévén szó, a folyóirat túlságosan szűk keretek közt nem mozoghat. Nézetem szerint legalább 28—32 nyomtatott ívet kellene évenként adnia negyedévi 7—8 íves füzetekben. A mai nehéz nyomdai és drága papír árak mellett egy ív létrehozatalának teljes költsége kb. 6000 koronára lenne tehető, az írói tiszteletdíjjal s a mellékes költségekkel (boríték, expedíció sat.) együtt. Az írói tiszteletdíj a szerkesztő megítélésére bízatnék; mert fokozatosan kisebb lenne a tiszteletdíja a kidolgozott szakcikknek, az oklevélkivonatoknak s az egész terjedelemben közölt levéltári anyagnak, s ismét más, ha ezek a kivonatok, illetve levéltári anyag az illető szerkesztő által nehezen vagy könnyen hozzáférhető. Legmagasabb írói tiszteletdíj ívenként 500 kor. lehetne, a regestáké vagyis kivonatoké 300, az egész terjedelemben közzétett anyagé 250—200 kor. stb. Ehhez járulna még a szerkesztő vagy szerkesztők tiszteletdíja, mert ez idő szerint kívánatosnak látszik, hogy a folyóiratnak egy irányító és egy levelezést, korrektúrát vagy utánajárást végző szerkesztője is legyen. A szerkesztő tiszteletdíj-összege ívenként pl. 200 koronában lenne megállapítható. Ekként az egy évre tervezett 28—32 íves folyamra ez idő szerint mintegy 200.000 korona maximális összeg lenne előirányozható. Arra a kérdésre, hogy a folyóirat mikor induljon meg s ehhez képest a költségek mely időtől kezdve lennének szükségesek, e pillanatban nem tudnék vagy legalábbis nem mernék válaszolni, ameddig az Orsz. Levéltár személyzete megfelelő, habár legalább csak ifjabb tudományos szakerőkkel ki nem egészíttetik, s ezáltal a tudományos intézet a forradalmak alatt sajnosán beállott szomorú állapotából ki nem emeltetik. A folyóirat a Magyar Nemzeti Múzeum által kiadott Magyar Könyvszemle mintájára az Országos Levéltár közlönye és kiadása lenne s esetleg a ,,Levéltári Közlemények" címet viselhetné. Ez a cím látszik legszabatosabban kifejezni a folyóiratnak levéltári és elsősorban adatközlő jellegét. Ugyancsak a Magyar Könyvszemle mintájára ez a szakfolyóirat előfizetéseket nyithatna s egyeseknek vagy intézeteknek kedvezményesen vagy éppen tiszteletpéldányként is járhatna. Az előfizetés ára a M. Tud. Akadémia által kiadott Történeti Szemle mintájára 90—100 korona lehetne, mely összeg, hozzávetőlegesen számítva még mindig jóval kevesebbet tenne ki az előállítás költségeinél."

3 1923-1946 A lapindítás körülményeiről azon túl, amit a beadvány érint, még két dolgot ismernünk kell. Az egyik, hogy az egyre fokozódó ütemű infláció a pénzügyi tervezést szinte lehetetlenné tette. Ehhez képest Csánki az előállítási költségek, illetve az ezek fedezetéül kért költ2 Eredeti kiemelés. 3 MOL, (Belügyminisztérium, Elnöki iratok) (K 148.), 1922—14—1594.