Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - Bándi Zsuzsanna: A Magyar Országos Levéltár Jagelló-kori pecsétkiállításának katalógusa, 1991. szeptember 20.–1992. június 30. / 107–142. o.

108 Bandi Zsuzsanna 3. §. Ezenkívül a városoknak és mezővárosoknak is van a királyoktól és fejedelmektől nyert hiteles pecsétük, amelynek az előttük fennforgó és közöttük felmerülő tényekre és dolgokra nézve teljes ereje van. 4. §. Nem hitelesek pedig a magán személyek pecsétéi, és az ilyenek semmi örökösséget magukban nem foglalhatnak. 5. §. Ezeknek sok neme van, mert más a főpap uraké, nemkülönben az örökös ispánoké és egyéb báróké, akik a báróság tisztét viselik; ismét mások az ilyen báróktól leszármazóké és ismét mások az ország nemeseiéi és előkelőiéi, melyek megannyian valóságos és külön címerekkel vannak kimetszve és ábrázolva.'' Werbőczy arra is figyelmeztet, hogy a hamis levelek megvizsgálásánál különös figyelemmel kell lenni, ,a pecsét nyomására vagy reáfüggesztésére és körületére és feliratára''. A királyi pecséthasználatban a magyar királyi kettőspecsét csak II. Ulászló király idején volt használatban, mellette használatban volt az uralkodó titkos és bírói pecsétje. II. Lajosnak már csak titkos és bírói pecsétjét ismerjük az autentikus királyi pecsétek közül, kettőspecsétje nincs. A kettős- és titkos pecsétet II. Ulászló idején Erdődi Bakócz Tamás kezelte. A kiállítás megrendezésére az ő halálának 470. évfordulója adott alkalmat. Erdődi Bakócz Tamás 1442 körül született a Szatmár megyei Erdődön. Apja, Bakócz Ferenc még jobbágy volt, s kerékgyártó lehetett. Egyik fia, Bálint — 1459-ben titeli prépost — szerezte Mátyás királytól a család részére a címereslevelet. Tamás Szatmárnémetiben kezdte iskoláit, Krakkóban és Páduában folytatta. 1480 őszén titeli prépost lett, kevéssel utóbb kancelláriai titkár (1483— 1490), s Mátyás tanácsadója. 1486-tól 1491-ig győri püspök volt, 1490-ben titkos kancellár lett, 1491-ben egri püspök, fő- és titkos kancellár, 1498-ban esztergomi érsek lett, minthogy Hyppolittal elcserélte az egri püspökséget az esztergomi érsekségre. Emelkedését tehetségén kívül annak is köszönhette, hogy Corvin Jánossal és Beatrixszal szemben végül is Ulászló mellé állt. 1497-ben a köznemesi párt ellene és Zápolyai István nádor ellen támadást intézett. 1497. november 29-én II. Ulászló felmentette Erdődi Bakócz Tamást kancellári hivatalából és elrendelte, hogy a királyi pecséteket a király kezébe tegye le. Ezzel azonban a kancellári méltóságot mégsem veszítette el. Az 1498-as országgyűlésen Corvin János korrupcióval, Baksai Ferenc oklevélhamisítással vádolta meg, de helyzetét ez sem rendítette meg. U. Ulászló 1500 elején bíborosi rangot kért számára VI. Sándor pápától, s azt Bakócz Tamás el is nyerte. 1507-ben megkapta a konstantinápolyi patriarcha méltóságot. 1512-ben Rómába ment, de pápává reményei ellenére nem őt, hanem Medici Jánost választották (X. Leó), aki a törökök elleni keresztes hadjárat szervezésével bízta meg. 1514. április 16-án hirdette ki Budán a pápai bullát. Az ezt követően kibontakozó Dózsa György vezette parasztháborút Zápolyai János erdélyi vajda verte le. Az 1515-ös országgyűlés Bakóczot tette felelőssé a történtekért. Része volt a Habsburg—Jagelló házassági szerződés (1515) létrehozásában. II. Ulászló őt, Brandenburgi Györgyöt és Bornemissza Jánost kérte, hogy halála után fiának viseljék gondját. Ulászló halála után a kormányzatban kisebb szerepet játszott, viszszavonult Esztergomba. 1517-ben végrendelkezett. 1521. június 15-én hunyt el. A király bírói pecsétjéről az 1507: IV. te. rendelkezett, amely szerint ,,a királyi felség bírói pecsétje (amely alatt az összes főbenjáró ítéletek és egyéb, a gonosztevők és halálra ítélendők megfenyítését és megbüntetését tárgyazó levelek kelni szoktak) ennek utána jól érdemesült és a törvényekben és jogtudományban jártas világi személy kezén legyen". A királynéi pecsét Beatrixéhoz hasonlóan a királyné családi címerét egyesítette a magyar királyi címer elemeivel. A világi pecsétek közül elsősorban a nádor, az országbíró, az erdélyi vajda pecsétjeit kell kiemelnünk mint az ország rendes bíráiét. Ezeket és a többi világi pecséteket a fennmaradás illetve a másolás keretei között tudtuk bemutatni. Kiemeljük, hogy a világiak pecsétjein olykor pajzstartóként angyal látható, ami a reneszánsz stílus terjedésére utal. Az egyhá-