Levéltári Közlemények, 63. (1992)
Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - E. Kovács Péter: Jajca és az 1519-es magyar-török béke / 91–96. o.
94 E. Kovács Péter Az Oszmán Birodalom is érdekelt volt a béke meghosszabbításában, hiszen 1513-tól kezdve elsősorban a keleti hódítások kötötték le erejét. 1518. július 25-én, amikor I. Szelim szultán két év, egy hónap és húsz napig tartó keleti hadjáratáról visszatért, büszkeséggel tölthette el az a tudat, hogy meghódította Libanont, Szíriát, Palesztinát, Észak-Irakot, Egyiptomot és Hidzsázt. 19 Mivel úgy a magyar, mint a török udvarban jelen voltak a két fél képviselői, sőt állítólag I. Szelim 1519 februárjának végén újabb követet küldött Budára, 20 az évek óta tartó huzavonának a március 28-án Budán, majd május 30-án Drinápolyban megkötött béke vetett véget. 21 Az április elsejétől érvénybe lépő szerződés három évre szólt, s Bélay Barnabás szörényi bánnak az aktuális status quo alapján el kellett ismernie a szreberniki bánság elvesztését. Jajca helyzete továbbra sem javult, hiszen a vár elszigeteltsége mit sem változott, s ha az erősséget élelmezni akarták, elkerülhetetlenné váltak a további összetűzések. Az oklevelekben továbbra is visszatérő elemként hivatkoznak Jajcára mint a legégetőbb végvári problémára. Az erősség megsegítésére kell a Vas megyei adókat Paksy János jajcai kapitányhoz eljuttatni, ezért szólítja fel a király Túróc megyét a mielőbbi adófizetésre, s azért panaszkodik az uralkodó, hogy a magyar, szlavón, horvát és bosnyák rendek többszöri felszólításra sem küldik el katonáikat a vár alá. 22 Az ország három vezetője, Bakócz Tamás esztergomi érsek, Szatmári György pécsi püspök és Báthori István nádor is támogatást kér a vár ellátásához. 23 A bácsi végzésekben külön foglalkoztak Jajcával. A rendek úgy döntöttek, hogy a vár ellátása érdekében követségeket küldenek X. Leó pápához, V. Károly német-római császárhoz és Zsigmond lengyel királyhoz. 24 Mivel Jajca közelében számos várat a törökök már elfoglaltak, a béke ellenére állandóvá váltak az összetűzések, s a török csapatok vonulását rendszeresen egy Jajca elleni hadjáratnak vélték. 25 Az évek óta a török udvarban tartózkodó Bélay csak a béketárgyalások után térhetett haza, s a megegyezés értelmében a török követeknek a magyar király emberét a határon kellett bevárniuk. Bélay június 15-e előtt már Budán tartózkodott, s visszatérése után beszámolt a törökök keleti háborúskodásáról. Brandenburgi György emberének, Jacobus Pisonak a leveléből kiderült: a magyar udvar első kézből értesült az Oszmán Birodalomban kitört zavargásokról. 26 1519 áprilisában ugyanis Anatóliában kitört az első dzseláli felkelés, melynek leverésére vezéri rangban a ruméliai beglerbéget küldték ki. 27 Török részről tehát beigazolódott a szerződés szükségessége. 19 Danismend Ismail Hámi: Izahli Osmanli tarihi kronolojisi. II. k. Isztambul. 1971. 48. A kötetre Ágoston Gábor (ELTE BTK) hívta fel a figyelmemet, s a török szöveget is ő fordította le számomra. Önzetlen segítségét ezúton is köszönöm. 20 Kosáry: i. m.: 118. 21 Thallóczy Lajos—Horvát Sándor: i. m.: CCXIV. A béke szövege: Thallóczy Lajos—Horváth Sándor: Alsó-Szlavóniai Okmánytár. (Dubicza, Orbász és Szana vármegyék 1244—1710) Magyarország melléktartományainak oklevéltára. m\ k. Bp., 1912. 279—286. A szerződést török részről Kamal követ írta alá. 22 Thallóczy Lajos—Horvát Sándor: i. m.: Oklevéltár. CXCHI. sz. 1519 VII. 7. Buda B. Lajos oklevele. Df 205 947. 1519 VI. 15. Buda. B. Lajos oklevele. Thallóczy Lajios—Horvát Sándor: i. m.: Oklevéltár. CXCV. sz. 1519 VBI. 22. Buda B. Lajos oklevele. 23 Df 227 484. 1519 EX. 25. Buda. Véleményem szerint a három főúr Estei Hippolit egri püspöknek írta levelét, de mindenesetre egy fontos egyházi személyiséghez. (Sajnos az oklevél címoldalát nem fotózták le.) 24 Thallóczy Lajos—Horvát Sándor: i. m.: Oklevéltár. CXCVBI. sz. A bácsi végzések 38. artikulusa. 25 Thallóczy Lajos—Horvát Sándor: i. m.: Oklevéltár. CXCVI. sz. 1519 Vffl. 29. Buda B. Lajos oklevele. Valamint: CXCI-CXCB., CXCVB. sz. 26 Bélay hazatérését Kosáry Aluise Bon velencei követ július 18-i jelentése alapján tisztázta. Kosáry: i. m.: 122. Erre még lásd: Df 267 819. 1519 VB. 15. Buda. Jacobus Piso oklevele. 27 Danismend: i. m.: 49—50. A magyar udvar általában hamar értesült az Oszmán Birodalomban történtekről. 1520-ban Buda már Behrám csausz török követ érkezése előtt tudomást szerzett Dzsánberdi Gazáli szíriai felkeléséről. Káldy-Nagy Gyula: Szulejmán. Bp., 1974. 42.
