Levéltári Közlemények, 63. (1992)

Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - E. Kovács Péter: Jajca és az 1519-es magyar-török béke / 91–96. o.

Jajca és az 1519-es magyar—török béke 95 A magyar udvar sokáig titokban tartotta a békét, hiszen diplomatái a török veszélyre hivatkozva kértek Európa vezető hatalmaitól pénzt és segítséget. Ezért közölték csak augusztus másodikán a velencei követtel a szerződés hírét, s n. Lajos is a hónap utolsó napján értesítette a császárt a megegyezésről.

28 A végvidéken élők jól tudták, hogy a béke ellenére nem sok jóra számíthatnak. Április hatodikán a szlavón rendek kérnek katonákat a királytól, majd a hónap közepén az erdélyi alvajda parancsolja meg Brassónak, hogy küldjék ki kémeiket a törökök részeibe, mert arról van tudomásuk, hogy azok be akarnak törni Erdélybe. Néhány hónap múlva az erdélyi vajda írt hasonló szellemben a városi polgároknak. Mivel a moldvai vajdától híreket kaptak, hogy Moldva határán a tatárok és törökök támadni készülnek, Erdély veszélye miatt négyszáz lovas felállítására kapott a királytól parancsot.

29 Az 1519-es magyar—török béke annak ellenére, hogy gyakorlatilag szentesítette az addigi török hódításokat, lélegzetnyi időhöz juttatta Magyarországot, de a szerződés után kialakult helyzet már arra utalt, hogy a magyar—török viszonyban az történik, amit az Oszmán Birodalom diktál. JAJCA UND DER UNGARISCH-TÜRKISCHER FRIEDEN VON 1519 Péter E. Kovács Es stand in den 1510er Jahren im Interesse der Ungarn und der Türken eine ständige ungarisch-türkische Beziehung aufzuhalten und die beiden Seiten haben den Frieden regelmäßig verlängert. So geschah es auch im Jahre 1518 als der türkische Gesandte auf dem Bácser Landtag für Ludwig II. im Namen seines Herrschers eine Verlängerung des Friedens auf weitere 4 Jahre angeboten hat. Die Leiter der ungarischen Diplomatie haben keine sofortige Antwort gegeben, weil sie mit dem Papst, dem deutsch-römischen Kaiser und mit dem polnischen Hof ihren Standpunkt vereinbaren wollten. Der Heilige Vater und der Kaiser waren in der Hoffnung einer internationalen Vereinigung nicht für den zukünftigen Frieden; der polnische König aber, als er erfahren hat, daß der zukünftige Frieden noch auf sich warten läßt, hat die Ungarn zur Unterzeichnung eines Waftenstillstandes ermutigt. Die Friedensverhandlungen des spanischen Königs Karl mit den Türken, sowie die bedrohte Lage der Burg von Jajca, der südlichsten, noch vom König Matthias I. eroberten Festung des Grenzburgsystems wegen der zunehmenden türkischen Angriffe haben endlich die Leiter der ungarischen Außenpolitik zum Friedensschluß veranlaßt. Obwohl man Anstrengungen gemacht hat der Burg von Jajca eine Hilfe zu leisten (Sondersteuer, usw.), konnte man an der schweren finanziellen Lage der Grenzburgen nicht ändern. Diese Situation und der Außfall der internationalen Unterstützung haben 1519 den König von Ungarn veranlaßt mit dem Sultan den Friedensvertrag auf drei Jahre zu unterzeichnen, der zwar die bisherigen türkischen Eroberungen bestätigte, gab doch für Ungarn eine Zeit zum Atemholen. 28 Kosáry: i. m. 122. Df 276 007. 1519 Vm. 31. Buda. IL Lajos oklevele. 29 Dl 32 760. 1519

IV. 6 Buda. II. Lajos oklevele. Df 246 575. 1519

IV. 14 Hederfója. Barlabási Lénáit alvajda oklevele. Df 246 573. 1519 VDI. 1. Segesvár. Szapolyai János erdélyi vajda oklevele.