Levéltári Közlemények, 63. (1992)

Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - Csukovits Enikő: A középkori írástudók „munkaideje” / 3–14. o.

A középkori írástudók , .munkaideje" 5 Mint a zágrábi példa is mutatja, az ünnepek köre jócskán bővült ugyan az évszázadok során, a ténylegesen megült ünnepek száma azonban mindig alatta maradt a zsinati határozatokban előírt számnak. Hogyan tartották meg ezeket az előbbiekben felsorolt ünnepeket? A megülés kötelezettségét tekintve az ünnepeket a külvilágban is megülendő ünnepekre (festafori), vagy csak a szertartásokban megülendő (festa chori) osztották fel, vagyis parancsolt és nemparancsolt ünnepekre.

13 A parancsolt ünnepek két kötelezettséggel járnak a hívőkre nézve: misehallgatás és a szolgai munkáktól való tartózkodás. , ,Statuimus, ut in subscriptis diebus clerici et laici debeant a servilibus operibus abstinere" — írta elő az 1493-ban tartott esztergomi tartományi zsinat.

14 Ebben a szellemben rendelkezik Buda város jogkönyve is. A budaiak szigorúan megtartották a vasár- és ünnepnapokat. Szünetelt a bírói hivatal,

15 az üzleteket zárva tartották.

16 Még a patikus is csak vecsernye után nyithatta ki üzletét.

17 Ezeken a napokon csak a nélkülözhetetlen orvosszereket és a legszükségesebb élelmiszereket lehetett árulni, a borkimérések a Nagyboldogasszony templomában tartott nagymise után nyithattak ki.

18 Aki ünnepnapon mezei munkát végzett, 1 márka bírságot fizetett.

19 A falvak, városok lakosságához hasonlóan megtartották az ünnepeket az egyetemek hallgatói is. Hazai egyetemeinkről persze nem maradt fenn ilyen jellegű forrás, de pl. a bolognai egyetem ránk maradt XIV—XV. századi statútumai mintegy 60 napot sorolnak fel, melyeket Isten és a szentek tiszteletére rendeltek.

20 Az egyetemről hazatérő clericus azonban, akár hiteleshelynél, akár valamelyik központi kormányszervnél helyezkedett el, már csak nosztalgikusán gondolhatott az ünnepekkel együttjáró tanítási szünetre. Az oklevélkibocsátásnál ugyanis nem számított sem a vasárnap, sem az egyéb ünnepek. A vasárnapi gyakori oklevélkiadásra elég átlapozni a kolozsmonostori konvent nemrég kiadott jegyzőkönyveit:

21 ugyan valamivel kevesebb oklevelet írtak, mint hétköznapon, de a vasárnapi hiteleshelyi munkát rendszeresnek tekinthetjük. Olyan vasárnap is volt, hogy több bevallást is tettek a kolozsmonostori konvent előtt: 1461. aug. 2-án pl. 5 bejegyzés került a protocollumba. (Ebből három Farnasi Veres Benedek fassiója).) Az egyik bevalló Balázs kolozsi főesperes, a királyi kancellária jegyzője volt — ő aztán hivatalból tudhatta, hogy nyugodtan a konvent elé járulhat panaszával. Ha a vasárnapi munka nem lett volna természetes valamennyi oklevélkibocsátó szervnél, bizonyára Balázs főesperes is várt volna hétfőig. Miután a zsinati határozatokban lefektetett ünnepek közül valamennyire található azon a napon datált oklevél, úgy gondoltam, legalább annak nyomós oka kellett hogy legyen, ha a legjelentősebb ünnepeken felkeresték az ügyfelek valamelyik hiteleshelyet. Ezek a legjelentősebb ünnepek: húsvét a nagyhét utolsó három napjával, a Sacrum Triduummal, karácsony, Űrnapja, valamint az illető hiteleshely védőszentjének ünnepe, a legismertebb az évről-évre sok zarándokot vonzó Szt. László Váradon. A legegyszerűbb módszert választottam: a Magyar Országos Levéltár DL kibocsátói mutatóköteteiben végignéztem a kiválasztott hiteleshelyek által kiadott oklevelek dátumát. 13 Mihályfi Ákos: A nyilvános istentisztelet. Bp., 1933. 96—97. 14 Péterffy: i. m. I. 232. 13 Das Ofher Stadtrecht. Eine deutschsprachige Rechtssamlung des 15. Jahrhunderts aus Ungarn. Herausgegeben von Karl Mottay. Bp., 1959. 169. sz. 16 Mollay: i. m. 298. sz. 17 Mollay: i. m. 102. 298. sz. 18 Mollay: i. m. 298. sz. 19 Mollay: i. m. 298. sz. 20 Békefi Rémig: A bolognai jogi egyetem XIV. és XV. századi statútumai. (Akadémiai) Értekezések a történelmi tudományok köréből. 19. köt. Bp., 1901. 13—14. 21 Jaké: i. m. I. köt. hétfő: 235. kedd: 162, szerda: 227, csütörtök: 269, péntek: 188, szombat: 194, vasárnap: 126 fossio; 1461. aug. 2.: 1597-1601 s?