Levéltári Közlemények, 63. (1992)

Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - Csukovits Enikő: A középkori írástudók „munkaideje” / 3–14. o.

4 Csukovits Enikő sodik felében már csak a misén és a vecsernyén jelentek meg, valamint néhány nagy ünnep maratináján. Ilyen ünnepek pl. Esztergomban: húsvét és előtte három nap, Űrnapja, Keresztelő Szt. János, Szt. László, Péter-Pál valamint Szt. Margit napja.

7 Persze a zsolozsmázás nem szűnt meg, azt helyettesek — kezdő, fiatal kanonokok — tovább végezték. A nagy ünnepek reprezentatív, bonyolult szertartását azonban nem végezhették csak helyettesek. A megfelelő hatás eléréséhez szükség volt a teljes káptalan, ül. konvent jelenlétére-közreműködésére. Ha viszont ez így van, a középkori ünnep a hiteleshelyként is működő káptalanokkonventek írástudói számára — amennyiben ünnepen is adtak ki oklevelet — rendkívül nagy megterhelést jelentett. Mivel az ünnepek köre állandó változásban volt, valamint helyenként is mutatott eltéréseket, érdemes fordítani egy kevés időt a Magyarországon megtartott ünnepek rövid áttekintésére. Az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat rendelkezései szerint a vasárnapokon kívül megünnepelendők minden évben: az Úr születése, Szt. István első vértanú, Szt. János evangélista, Aprószentek, az Úr körülmetélése, Vízkereszt és annak előestéje, Gyertyaszentelő Boldogasszony, húsvétkor négy nap, Szt. György vértanú, Fülöp és Jakab ünnepe vigíliával, Szentkereszt megtalálása, az Űr mennybemenetele, Szt. István, Bertalan apostol, Szűz Mária születése, Szentkereszt felmagasztaltatása, Szt. Máté apostol, Szt. Gellért, Szt. Mihály arkangyal, Simon és Júdás, Mindenszentek, Szt. Imre, Szt. Márton, Szt. András, Szt. Miklós, Szt. Tamás apostol, valamint minden egyházközség ünnepelje meg saját védőszentjét és az egyház felszentelésének napját.

8 A középkor végén tartott két zsinat, az 1493-ban tartott esztergomi és az 1515-ös veszprémi már több mint 50 ünnep megtartásáról rendelkezett.

9 A gyarapodás a valóságban azonban nem volt olyan nagy mértékű, mint a zsinati határozatok mutatják. A váradi és a zágrábi káptalan XIV. századból fennmaradt statútumai ugyan nem tartalmaznak olyan passzust, amely az ünnepek megtartásáról külön rendelkezne, az éneklőkanonok kötelességeinél ellenben felsorolják a káptalan — neki pluszmunkát adó — legfontosabb ünnepeit.

10 Ezek a zenei felkészülést igénylő napok Zágrábban a következők voltak: karácsony, húsvét és a hozzá tartozó ünnepek, virágvasárnaptól (nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat), négy Mária-ünnep, Szentkereszt felmagasztaltatása, Keresztelő Szt. János, Szt. Mihály, Mindenszentek, Péter-Pál, Szt. István, Szt. László. Váradon öt Mária-ünnepet írt elő a statútum, ellenben nem tartalmazza a Szentkereszt felmagasztaltatásának és Keresztelő Szt. Jánosnak ünnepét." Zágrábban fennmaradt a káptalanban megtartott ünnepek felsorolása az 1489-es évből is, az ünnepi istentisztelet rendjének leírásával. A zágrábi székesegyházban eszerint a következő ünnepeket tartották meg: karácsony, Szt. István első vértanú, Szt. János ev., Aprószentek, Az Úr körülmetéltetése, Vízkereszt, Gyertyaszentelő Boldogasszony, Gyümölcsoltó Boldogasszony, virágvasárnap, nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat, húsvét a következő két nappal, áldozócsütörtök, pünkösd három napja, Szentháromság vasárnap, Űrnapja, Keresztelő Szt. János, Sarlós Boldogasszony, Nagyboldogasszony, Szt. István király, Kisasszony, Szt. Mihály arkangyal, Mindenszentek, Szeplőtelen Fogantatás és a templom fölszentelésének évfordulója. Ezeken a napokon az istentiszteletet a méltóságban lévő és egyszerű kanonokok közül azok végezték, akiknek a nevét a táblára fölírták. Akadályoztatás esetén az állított helyettes is csak kanonok lehetett.

12 7 Kollányi Ferenc: Visitatio capituli e. m. Strígoniensis anno 1397. (Történelmi Tár 1901. 99.) 8 Corpus Juris Hungarici — Magyar Törvénytár 1000—1526. évi törvénycikkek. Bp., 1899. 62. 9 Péterffy Károly: Sacra concilia ecclesiae [...] Hungáriáé. Pozsony, 1741. I. 232. I. 257. 10 TkalŐié, Joannes Bapt.: Monumenta históriáé episcopatus Zagrabiensis. Zágráb, 1874. 82.; Bunyitay Vince: A váradi káptalan legrégibb statútumai. Nagyvárad, 1886. 95. 11 Az esztergomi káptalan legjelentősebb ünnepeit lásd Kollányi i. m. 99. 12 Tkalőié, Joannes Bapt.: Monumenta historica liberae regiae civitatis Zagrabiae. Zágráb, 1894. U. 469.