Levéltári Közlemények, 63. (1992)
Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - Rácz György: Az Árpádok sávozott címere egyes főúri pecséteken a XIII–XIV. században / 123–135. o.
Sávowtt címerek XIII—XIV. századi főúri pecséteken 131 tozó familiárisokat is. így jelenik meg a sávozott pajzs Aba Péter familiárisánál Kozma udvarbírónál, vagy István alországbírójánál 51 vagy hasonlóképpen Dózsa nádor albírájánál. 52 Ez a többlépcsős terjedési rendszer kibővítette a címerhasználók körét és fennállt az a veszély, hogy a királyi címer úgy elterjed a főúri társadalomban, hogy végül a funkciója szűnik meg és heraldikai „inflációt" okoz. Talán ez is indokolhatta, hogy a Lackfiak egységes sárkányt ábrázoló pecsétkompozíciója kiszorította a sávozott pajzsot az erdélyi vajdák pecsétjéről. A későbbiekben, ha feltűnik a sávozott pajzs egy-egy főúr pecsétjén, azt az illető, mint családjának címerábráját viseli, legyen szó Szécsényi Frankról vagy akár Újlaki Miklósról. 53 Táblázatunkból három személy maradt említés nélkül: Komáromi Pál győri stb., Demeter és Donch zólyomi ispánok, akiknek szintén sávozott pajzsú pecsétjük volt. Komáromi Pálé és Demeteré egy olyan oklevélen függ, amelyen összesen 17 pecsét lóg — 11 főpapi és 6 főúri —, ezzel előkelő helyet foglal el korai sokpecsétes okleveleink között. 54 Meglepő módon a hat főúri pecsét közül három sávozott pajzsú: az előbb említetteké és Aba Amadéé. Ök hárman tagjai annak a főúri csoportnak, akikkel a király 1298—99 folyamán olyan magánjogi jellegű kölcsönös szerződéseket kötött, amire még nem volt példa magyar király és alattvalói között. Az Ákos nb. Istvánnal kötött szerződés szövege szerencsére fönnmaradt, innen tudjuk, hogy a király és a főurak egymás kölcsönös támogatására esküdtek fel. Az ötödik ,,hű és familiáris báró" Rátót Domokos tárnokmester volt. Félig-meddig hűbérszerződésnek is tekinthetjük a megállapodást, amely a nyugatitól abban különbözött, hogy nem kapcsolódott földhöz. 55 Hl. Andrással személyes jó viszonyban voltak, Demeter ispán pedig különösen, valószínűleg ő maga volt a szervezője az uralkodó köré szerveződő csoportnak. 56 Demeter pecsétje egy hatszor vágott pajzsot ábrázol, amelyet egy fölfelé irányuló nyíl szel ketté. 57 Ez utóbbit a tulajdonos hadvezéri szimbólumának tekinthetjük, hisz tudjuk róla, hogy született katona, kitűnő hadvezér volt. 1298-ban a német császár ellen, majd Csák Mátéval szemben HL András fővezére. Még plasztikusabbá teszi pecséthasználatát az, hogy tudjuk, családjának a felvidéki Balassa-atyafiságnak volt családi címere már a XHL században, rokonai pecsétmezejében ott a bölényfej. 58 A sávozott pajzsot tehát a családi címer helyett kapta, ill. használta — hasonlóan mint már említett névrokona, Aba nb. Demeter — kifejezve a királyhoz való viszonyát. Hl. Andrással kötött szerződése már csak a kapcsolat „kodifikálása" volt. Életének tragikuma, hogy kényszerűségből Csák Máté szövetségében a rozgonyi csatában esik el, mint az ifjú Caroberto ellenfele. Mivel gyermeke nem volt, testvére fiát nevelte, támogatta, aki nagybátyjával ellentétben már nem az utolsó Árpádok politikai ideológiájában élő öregedő generációnak volt a tagja, hanem az újnak, 51 Kozma Aba Pétert urának mondja. Vö. Györffy György: Az Árpádkori Magyarország történeti földrajza. m. Bp., 1987. 430. Publikálatlan pecsétjének kerek mezejében hatszor vágott pajzs látható. 1283: Dl 1157. MKCs 35., BTM 64.108. István alországbíró pecsétje ld. 23. jegyzet. 52 Dózsa alnádorának, István comesnek a pecsétjén a pajzs ötször vágott, jobboldalán csillag és félhold, baloldalán zászló. 1322: Dl 3652., BTM 64.298. 53 A Kürcz Ágnes által említett és Druget Fülöpnek tulajdonított királyi címeres függőpecsét I. Károlyé. (Lovagi kultúra Magyarországon a XIII—XIV. században. Bp., 1988. 141.) 54 Dl 2216. 1299-ből amelyben a főpapok és bárok megerősítik Simon és Mihály comeseket a Nagymartoni atyafiságból egy falu birtokában. 55 A szerződés szövege: Hazai Okmánytár i. m. VI. k. 434. Értékelése: Szűcs Jenő: A feudalizmus második korszakának alapvetése Magyarországon, 1242—1308. Akadémiai doktori értekezés. Kézirata az MTA kézirattárában. 489-459., 485-490. 56 Zolnay: i. m. 22. 57 1299: Dl 2216., MKCs 99. 58 Zolnay: i. m. 22. idéz egy oklevelet, amelyben Demeter bölény fejes címeréről van szó, tehát neki is volt előzőleg más címeres pecsétje. Mindez lehetséges is, de az oklevélből később az is kiderül, hogy mivel ez a pecsét egy hamis oklevélen van, csak a hamisítók szerint volt Demeteré. A bíróság megállapítja az oklevélben, hogy a bölényfejes címer egy Péter nevű egyéné — aki egyébként Demeter „atyafia" volt —. Mindez tehát csak annyit bizonyít, hogy a család a XHI. század második felében rendelkezett címeres pecséttel. V
