Levéltári Közlemények, 63. (1992)
Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - Csukovits Enikő: A középkori írástudók „munkaideje” / 3–14. o.
12 Csukovits Enikő Nem tudjuk, a középkori Magyarország litterátus rétege mennyire helyezte — helyezhette — a borivást a munka elé. Egy viszonylag szűk körű szakma képviselőiről, a közjegyzőkről azonban az általuk kibocsátott oklevelek alapján megállapíthatjuk: vagy nem voltak borisszák, vagy — ez lehet a valószínűbb — némi borital elfogyasztása után is jól tudtak fogalmazni. Az általuk kiállított oklevél ugyanis egyedülálló abban a tekintetben, miszerint előírásszerűen az év, hónap, nap mellett feltünteti a kibocsátás óráját is. Okleveleik pedig a dátum bizonysága szerint reggeltől estig, a legkülönbözőbb órákban keltek. Száz közjegyzői oklevelet választottam ki — minden egyéb szempont nélkül, találomra — annak megvizsgálására, mikor és hol állították ki azokat. A kiállítás pontos idejének feltüntetésére a közjegyzők is a kánoni órákat használták, azaz az oklevelet prima, tercia, sexta, noná, vespera, ül. completorium órájakor vagy akörül állították ki. Fontos megjegyezni, hogy a közjegyzői oklevelek alapján ezt a hagyományos — a nappali és az éjszakai időszakot egyaránt 12-12 kánoni órára osztó —, középkorban is érvényes antik időbeosztást Magyarországon a XVI. század elején kezdte felváltani a modern időmérés. 1524-ben Orvosi Barnabás ,,hora decima vei quasi ante meridiem", 67 Végedi Ferenc ,,hora secundapost meridiem" 6 * keltezte oklevelét, mindketten veszprémi egyházmegyei közjegyzők voltak. (Csak emlékeztetőül: a sexta esett délre, tehát a kanom órák szerint datálva ennek a két időpontnak nem lenne értelme.) Okleveleinkkel egybevág egy más jellegű forrás is: 1519-ben Hédervári Katalin, Rozgonyi Istvánné végrendeletében má szerepel más ingóságok között egy ezüstóra is — ,,item habeo quandam horam de argento". 69 A száz oklevél tanúsága szerint az oklevélírásra legalkalmasabbnak tartott, leggyakrabban választott időpont a tercia és a vecsernye volt (28, illetve 27 eset). Megnyugtatóan megegyezik ez a zsinati határozat által előírt hiteleshelyi gyakorlattal. A tercia ugyanis a mise ideje volt, mint azt egy 1426-ból származó közjegyzői oklevél fel is jegyzi: , ,hora tercia vei quasi infra missarum sollempnia in kathedrali ecclesia beati Johannis apostoli et evangeliste in castro Agriensis fundata circa altare Corporis Christi in eadem ecclesia fiindatum". 70 14 esetben kelt az oklevél sexta körül, 13 alkalommal noná táján. Mindössze 4 oklevél írását kezdték meg már korán reggel, prima idején, este, completorium idejére pedig csak kétszer esett a munka megkezdése. 71 Ez a két completoriumkor készült oklevél azért említésre méltó, mert egy 1514-es vizsgálati jegyzőkönyv szerint Nagy Albert ugocsai alispánt többek között azért jelentették föl, mert egy ítéletlevelet tilos órában pecsételt meg. A mellette valló tanúk azzal próbálják menteni az alispánt, hogy megtörtént ugyan egy ízben, hogy gyertyafény mellett pecsételtek, de ez nem este történt, hanem nappal, a gyertyára a hirtelen támadt köd miatt volt szükség. 72 Valószínűleg volt egy ilyen előírás, amely tiltotta a sötétedés utáni oklevélkibocsátást (Vitéz János már délután sem engedélyezte), de ezt sem tudták mindig betartani. Az biztos, hogy januárban completoriumkor már csak gyertya mellett lehetett írni, de a vecsernyekor megkezdett oklevélírás is sötétedés után ért véget egy átlagos hosszúságú oklevél esetében is. A közjegyzőknél a munka megkezdésének órája és az oklevélírás helye semmilyen hatást nem gyakorolt egymásra. Hasonlóképpen nem számított az sem, milyen évszakban kelt az oklevél. Ez azért is furcsa, mert a közjegyzők gyakran kint, a templom kapujában vagy kapuja előtt, esetleg épp a temetőben állították ki okirataikat, amikor egyáltalán nem volt 67 DL 23989. 68 DL 24042. 69 A Héderváry-család oklevéltára. Közlik: Br. Radvánszky Béla és Závodszky Levente. I. köt. Bp., 1909. 565. 70 DL 43665. 71 completorium: DL 43326, 35640, — a fennmaradó 12 esetben másként szerepelt az időmegjelölés. 72 Gábor Gyula: Péterfalvi Nagy Albert ugocsai alispán nemessége. (Turul 36. 1918—21. 11—20.) Az ügyre Kubinyi András hívta fel a figyelmemet.
