Levéltári Közlemények, 63. (1992)
Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - Rácz György: Az Árpádok sávozott címere egyes főúri pecséteken a XIII–XIV. században / 123–135. o.
126 Rácz György rájú címert az Abáknak tulajdonítani, olyan esetekben is, amikor semmilyen más bizonyíték nem támasztotta ezt alá. így lett Aba nembeli többek között Debreceni Dózsa, Szécsenyi Tamás vajda is. A már említett Csorna József, aki először kísérelt meg rendet tenni az Árpádés Anjou-kor fordulójának megsokasodott sávozott címerpajzsai között, rájött, hogy ezek a pajzsalakok nem nemzetségi, ül. családi címerek, hanem hatalmi jelvények, „amelyeket az ülető nemzetségek vagy családok országnagyi méltóságot viselt tagjai hivatalos pecsétül vagy fényes állásuk feltüntetésére vettek át az ország címeréből címerpajzsaikba." 22 Csorna következtetésének alapja az volt, hogy az Abák címerhasználatában a XTV század első harmadában törés mutatkozik — nagyjából a nemzetség politikai szerepének csökkenése után —, amikor is a pólyák, mintegy varázsütésre eltűnnek és a nemzetség ágai — a század közepére szám szerint 27 — egy másik nemzetségi jelvényt használnak, a sast, Abaújtól egész Pozsegáig. Valóban nehezen képzelhető el, hogy a sávozott címeres korszak után a késői leszármazók legkülönbözőbb ágai elhatározzák, hogy ezután a sávozott pajzs helyett a sast tekintsék közös jelvénynek. Csorna tehát a sast tekinti a nemzetség eredeti, ősi nemzetségi jelének, de a sávozott pajzs eredetét, funkcióját nem kutatta. Mi az oka annak, hogy a XJU. században egy nagy múltú nemzetség ősi jelvényét elhagyva a királyi címerhez hasonló heroldalakot vesz fel pajzsába? Mivel a sávozott pajzs a nemzetségnél akkor tűnik fel, amikor politikai szerepük jelentőssé vált, kiindulópontunk lehet az, hogy kapcsolat lehet a királyi pajzs használata és a politikai tevékenység, az uralkodóhoz való viszony között. Az 1280-as években, az egymással acsarkodó politikai „pártokéban felbukkanó Aba nembeliek azonban nem mindig eveztek egy hajóban. Az első Aba-pólyás címer tulajdonosa: Péter, aki különböző udvari tisztségek viselése (1277-től lovászmester) után 1280-ban országbíró lett, majd tárnokmester. Ez utóbbi minőségben vésetett pecsétjét ismerjük, de megmaradt István nevű alországbírójának a pecsétje is, amelynek pajzsalakja megegyezik főnökéével. 23 Péternek Finta nevű testvére korábban kezdi pályáját, majd IV. László őt küldi a szepességi lázadók leverésére, ahol is a harcokban kitűnt és hamarosan erdélyi vajda lett. A király és a legátus harca idején viszont 1280-ban fogságba ejti a királyt. Ez időben lett szebeni ispán a harmadik testvér, Amadé is, aki a legtöbbre viszi a későbbiekben. A nemzetség három évtizeden át legkiemelkedőbb tagjaként hűséges bárója IH. Andrásnak, később fiaival ellentétben I. Károlynak is támasza. Fintától sajnos nem ismerünk egy pecsétet sem, Amadétól többet is, de szinte biztos, hogy Fintáé is hasonló volt testvéreiéhez. 24 A nemzetség egy másik tagját, a Debrői ágból származó Makjánt viszont Kun László végső tobzódásainak idején ismerhetjük meg, amikor már szinte az egész ország a király ellen fordult, ő Makjánt teszi meg nádorává. Mákján nádor pecsétje követi rokonai pajzsábráját. 25 A politikai pártállás tehát nem befolyásolta a pecséten megjelenő címerreprezentációt, a pólyás pajzs a XIII. század második felében a nemzetség minden méltóságviselő tagját megillette. Teljesen kizárhatjuk tehát, hogy az 1270-es és 80-as években királyi engedéllyel vagy adományból került volna a pólya az Abák pajzsába, hiszen IV. László személyiségéhez nem állt közel egy effajta „nyugati" mentalitás, ráadásul a politikai viharok sem kedveznek egy ilyen „adomány" megszületésének. 22 Nyáry Albert: A heraldika vezérfonala. Bp., 1886. 70. és 73. Csorna, utóbb i. m. 5. 23 Péter pecsétje: 1281: Dl 1102/1., BTM 64.103., MKCs 33. és 431. Kerek mezejében pajzs két pólyával, mellette indadísz, fölötte tolldísz. fényképe: Kumorovitz: Pecséthasználat VI. T. 45. á. István alországbíró pecsétje: A zichy és vásonkeöi gróf Zichy-csálád idősb ágának okmánytára. I. kötet. Pest, 1871. 45.: „szívalakú pajzsban két vízszintesen fekvő szelemen észlelhető." (1280) 24 Amadé nádori pecsétje: 1299: Dl 2216/U., MKCs 83., BTM 64.152. Kerek mezejében pólyás pajzs, mellette kátoldalt indadísz, fölötte a pajzsból kinövő madárfej széttárt, stilizált szárnyakkal. 25 1286: Dl 57222., MKCs 727. Kerek mezejében pajzs pólyával.
