Levéltári Közlemények, 63. (1992)
Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - Rácz György: Az Árpádok sávozott címere egyes főúri pecséteken a XIII–XIV. században / 123–135. o.
Sávozptt címerek XIII—XIV. száwdi főúri pecséteken 127 1281-ben nyugodt lelkiismerettel kidobta őket az országtanácsból, amikor király hűségük megingott. 26 Egy címer használata, elterjedése hosszabb folyamat eredménye és mindenképpen bensőségesebb kapcsolatot feltételez az uralkodóházzal. De vajon kinek volt lehetősége az 1270-es éveket megelőzően felvenni a királyi család címerét, elhagyva saját ősi jelvényét? Az elődök között n. András idején meg is találjuk azt a Lipóczi-ágbeli Demetert, akit 1214 és 1243 között emlegetnek az oklevelek. Először, mint II. András fiának, Kálmán hercegnek a mentora, amikor a király halicsi háborúi idején fiát küldte oda fejedelemnek. Jó erkölcsei és finom modora miatt — mint az egyik oklevél mondja, korábban is fia nevelőjévé tette. Demeter asztalnokmesterként vigyázott urára, börtönt is viselt érte Halicsban, majd amikor 1226-ban Kálmán Szlavónia hercege lett, ő ide is követte, később sem hagyva el, egészen a herceg haláláig. Az öreg főúr IV. Béla idején is viselt még hivatalt. 27 A királyi családdal való ily szoros kapcsolatot rajta kívül egyetlenegy nemzetségbelije sem ért el, valószínű, hogy e kapcsolat terméke a dinasztikus heroldalak átvétele. Külön érdekesség, hogy e viszony mellé még egyet is állíthatunk, amely befolyásolhatta Demetert a heroldalak átvételében. Kálmán szlavón hercegsége idején bánná azt a Kán nb. Gyulát tette, aki előzőleg nádor is volt és akinek ismerjük a király címeréhez nagyon hasonlító pecsétjét. Gyula bán leányát, Ilonát pedig éppen Demeter vette feleségül. Alkalom, minta és kapcsolat tehát adva volt a címerújítónak, akinek változtatása okához még egy lépcsővel közelebb juthatunk egy ritka szerencse jóvoltából. A korai, csak pecsétekről ismert címerek színei ugyanis rejtve maradnak előttünk, a vésnökök legfeljebb a színek, ill. mázak közti különbségre tudtak csak utalni. Legrégibb festett címeres emlékünk viszont éppen egy Aba nembeli fbur címerét ábrázolja. I. Károly tárnokmesterének, Nekcsei Demeternek a Bibliájában fönnmaradt címerábrázolása egy ezüst mezőben két fekete pólyát tartalmazó pajzsot mutat, a pajzsfőben egy kis figurával. 28 Hihető, hogy a színkompozíció nem Nekcsei önkénye volt, hanem ő is átvette elődeitől és ezüst-fekete pajzsa lehetett Péternek, Amadénak és Makjánnak is. A heraldikában az egyik legritkábban alkalmazott színnek jelen esetben indokolt magyarázata van: Csornától tudjuk — aki a későbbi festett címerek alapján rekonstruálta az eredeti színeket —, hogy a nemzetségi címer „ezüst pajzsban fekete sas" volt. 29 Demeter mint címerreformer tehát sajátos módon járt el. ősi jelvényének színeit megtartva az Árpádok heroldalakjának mintájára felveszi (megkapja ?) a vágásokat, utódai — a nemzetség távolabbi ágai is — ezt átveszik, megőrzik. Ez a címer bizonyára előkelőbb lehetett számukra, mint a régi, hiszen olyan tudattartalom is kapcsolódhatott hozzá, hogy ha az Árpádok is elhagyhatták ősi jelvényüket, a turult és modernebbet, előkelőbbet vehettek fel, akkor mért ne viselhetnék az Abák is ezt a heroldalakot — persze saját színeiket megtartva —, akik honfoglalók leszármazottai és szintén királyi nemzetség, hisz ők adták az országnak Aba Sámuelt. A címerek hasonlóságát az utódok szemében tehát a „rokonság" tudata is igazolhatta. 30 Az Aba nemzetség tagjain kívül a felségjelvény-használók másik csoportjának tagjait az köti össze, hogy erdélyi vajdák voltak, vagy, mivel vajdai pecsétjük nem maradt ránk, későbbi, — nádori, ill. országbírói — sávozott pecsétjükből arra következtethetünk, hogy először, mint erdélyi vajdák vésették pecsétjükre a királyi heroldalakot. Elsőként kell említenünk Geregye nb. Miklóst, 31 aki IV. Béla kedvelt bárójának, Geregye Pál országbírónak a 26 Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XTV. század közepéig. I—m. Bp., 1900—1901. I. 3—71. passim. 27 Karácsonyi: i. m. I. 58—59. 20—21. ü. 83., és Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. I—EL Bp., 1899. II. 55. és 95. 28 Bercsényi Dezső: Nekcsei Dömötör bibliája. (Magyar Könyvszemle 66. (1942) 113.) 2 " Csorna: i. m. 11-20. 30 A kétféle eredetű jelvényt Amadé nádor egyesíti pecsétjén vö. 24. jegyzet. 31 Karácsonyi: i. m. II. 8—18. 1275-ös országbírói pecsétjén a „pajzs közepében a címer hosszúkás négyszögeket tüntet elő" Hazai Okmánytár I— VW". Kiadják Nagy I., Paur I., Ráth K., Véghelyi D. Győr—Bp., 1865—91. Vm. 175. ami a sávozott pajzs szerencsétlen leírása lehet.
