Levéltári Közlemények, 63. (1992)

Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - Rácz György: Az Árpádok sávozott címere egyes főúri pecséteken a XIII–XIV. században / 123–135. o.

Sávozott címerek XIII—XIV. századi főúri pecséteken 125 esetek az Isten kegyelméből kormányzó püspököt hangsúlyozták, a XTV. századtól kezdve pedig azt az egyházfejedelmet, aki az arisztokrácia valamelyik családjából származott.

K A világiaknál az áttörés mintegy fél évszázaddal korábban kezdődött, így a XIQ. század második felében a királyi címer elemei csak elvétve tűnnek fel méltóságviselői pecséteken. Számunkra most csupán a királyi címer un. sávozott része fontos, amely 1235 után a dinasztia tagjainál csak a későbbi V. István egyik hercegi pecsétjén és egyes pénzein, valamint a későbbi Hl. András hercegi lovaspecsétjén fordul elő a XBI. században. Főúri pecséteken viszont sokkal gyakrabban, többször, mint a királyi címer másik eleme, a kettőskereszt.

20 Felvetődik a kérdés, hogy a XIII. század második felében és a XIV. század elejénközepén felbukkanó sávozott főúri pecséteket tekinthetjük-e csupán a n. András korában kialakult ún. „hatalmi jelvény" egyszerű továbbélésének, vagy, mint Zolnay L fogalmazott, egy a „főúri világban divatosabb" címerformának mindenféle funkció és szimbolika nélkül. Kik viselhették a királyi sávozott pajzsot, kapcsolódott-e ehhez valamilyen jelkentéstartalom és szabályozta-e valamilyen szokás azt, hogy kinek jár, kit illet, vagy önkényesen felvehető volt-e? A konkrét személyek számbavétele talán lehetőséget ad bizonyos jelenségek megfigyelésére, esetleges szabályszerűségek körvonalazására.

21 Lássuk tehát, kik vésették pecsétjükre az Árpádok sávozott címerét a XIII. század második és a XIV. század első felében: Geregye nb. Miklós országbíró (1275) Fok nb. Miklós erdélyi vajda (1280 k. és 1319) Aba nb. Péter tárnokmester (1281) Kozma comes curialis (1283) Aba nb. Mákján nádor (1286) Aba nb. Amadé nádor (1299) Komáromi Pál győri stb. ispán (1299) Demeter zólyomi ispán (1299) Igmánd nb. Lőrinc erdélyi vajda (1304) Debreceni Dózsa erdélyi vajda (1318, 1320, 1321), nádor (1322) István alnádor (1322) Dózsa nádor fiai (1330) Aba nb. Nekcsei Demeter tárnokmester (1333) Donch zólyomi ispán (1335) Kacsics nb. Szécsenyi Tamás erdélyi vajda (1335) Kont Miklós nádor (1358) A felsorolt személyek közül társadalmi környezetük és az állami-politikai életben betöltött szerepük alapján három „csoportot" tudunk körülhatárolni; az első nemzetségi kötődésű, a második hivatali jellegű, a harmadik pedig (hűbéri) familiáris. Az Aba nemzetség XHI—XTV. századi méltóságviselőinek pecsétjén kivétel nélkül sávozott pajzs van. A vágásos vagy pólyás pajzsot ezért sokáig az Abák nemzetségi címerének tekintették. Múlt századi kiváló heraldikusunk Nyáry Albert hajlamos volt minden ilyen áb19 FÜgedi Erik: Középkori pontifikális pecsétek Magyarországon. (A középkori Magyarország főpapi pecsétéi a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának Pecsétmásolat-gyűjteménye alapján. Szerk. Bodor Imre. Bp., 1984. 11-20.) 20 A kettőskereszt IV. Béla trónralépte után közvetlenül egyes tisztségviselőknél (pl. Tomaj nb. Dénes nádor, ld. 7. jegyzet) majd a XIV—XV. században az Ákos nemzetség tagjainál tűnik fel mint családi címer. (vö. Csorna József: Magyar nemzetségi címerek. Bp., 1904. 23. Magam nem értek egyet Csorna véleményével: Az Ákos nemzetség címeréről, kézirat, 1990.) 21 A magyarországi címerjogról Bertényi 4. jegyzetben idézett munkája szól. Zolnay László: Donch mester és a Balassák ősei. (Turul, 51 (1937) 22.)