Levéltári Közlemények, 63. (1992)
Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - Kubinyi András: Mátyás király ausztriai kormányzata / 111–121. o.
116 Kubinyi András természetesen azt sem, hogy Filipecnek a cseh kancelláriában is volt egy helyettese, illetve ott is működött egy titkár. Filipec váradi püspök, a magyar titkos és cseh kancellár ezekben az években túl gyakran volt diplomáciai küldetésben az országon kívül. Biztosan ő vezette rá az 1486-os törvény eredeti példányára a kancelláriai jegyzetet 50 , valamint aláírt egy sajnos csak újkori másolatban ismert oklevelet. 51 Egyáltalán nem zárható ki, hogy vannak más általa írt kancelláriai jegyzetek, ezt azonban még nem tudom bizonyítani. 1485 és 1490 között a kancellária tényleges vezetője szinte állandóan Bakócz Tamás győri püspök és királyi titkár volt, akinek kancelláriai jegyzeteit sok esetben ki lehet mutatni. 52 Sok magyar oklevél mellett 53 úgy látszik, hogy a legtöbb magyar titkos pecséttel megerősített osztrák oklevél kancelláriai jegyzetét is ő írta. 54 Sőt, van egy osztrák pecséttel megerősített osztrák levél is (igaz, latin nyelvű), amelynek jegyzete az ő kézírását viseli. 55 Sajnos, a többi titkár kézírását nem ismerem, úgyhogy nem tudom őket azonosítani. Az Ausztria számára kiadott oklevelek jegyzetein több csoport mutatható ki, ami azonban érdekes, hogy ezeket nem lehet valamely pecsét használatához kötni. 56 Amennyiben tehát fenti írásösszehasonlításaim elfogadhatóak, akkor Mátyás utolsó éveinek kancelláriai szervezetét másként kell elképzelnünk a korábbinál. A király utazásainál magával vitt pecséteket közösen őrizték. Az egyes irodákban, így a magyar, vagy a cseh kancelláriákban megfogalmazott okleveleket az iroda főnöke, többnyire egy titkár, ellenőrizte, és ennek jeléül rávezette a kancelláriai jegyzetet. Pecsételni viszont az a tisztviselő pecsételt, akinél a pecsét volt. Talán ez megmagyarázza, hogy miért volt tisztségben csak egyetlen kancellár, nevezetesen a többnyire Bakócz által helyettesített Filipec. Mátyás tehát egyesítette országai kancelláriáit, de az egyes osztályoknak nagy szabadságot adott, csak a pecsételés volt a kancellár, vagy távollétében helyettese kezében. A kancelláriával természetesen összefügg a referensek, vagy ahogy a magyar szakirodalom inkább nevezi, a relátorok kérdése. Az általam felhasznált, osztrák ügyekben kiadott oklevelek közül 116-nak van kancelláriai jegyzete. Egyet közülük saját kezűleg írt alá a király, 14-en Ad mandátum (proprium) domini regis, 90-en pedig a commissio olvasható 57 , kettőn mind commissios, mind relatios jegyzet is található 58 , mindössze 9 oklevelet állítottak ki valaki relatíojára.. így tehát az általunk felhasznált osztrák oklevelek közül csupán 9,5 % kiállításánál működött egy referens közre. Tanulságos viszont azon személyek köre, 50 Dl. 39323. 51 HHStA AUR 25. 12. 1487. 52 Kézírása saját kezűleg írt levelei és aláírása alapján határozható meg. Néhány facsimilét tartalmaz: Fraknói Vilmos: Erdődi Bakócz Tamás élete. Bp., 1889. 53 Ld. pl. Df. 203594, 215471, 240697. Úgy tűnik, hogy ezeket az osztrák pecséttel erősítették meg. 54 WStLA Urk. 5083. stb. 55 Stadtarchiv Wiener Neustadt, Scrin. IV, Nr. 13 (1488). 55 Néhány példa különböző pecsétekkel megerősített oklevelekre azonos kézzel írt kancelláriai jegyzetekkel: a. /kéz: osztrák pecsétes oklevél: Stadtarchiv Wiener Neustadt, Scrin. IV, Nr. 11. — Gyűrűs pecsétes oklevelek: uo. Scrin, E, Nr. 136/1—3. — WStLA Urk 5248. és sok más gyűrűspecsétes oklevél. b.;kéz: Magyar titkos pecsétes oklevél: uo. 5078. — Gyűrűspecsétes: uo. 5121, 5297, 5313. Meg kell jegyezni, hogy az a) és b) kéz hasonlít egymásra. c./kéz: Magyar titkos pecsét: uo. 5063. — Osztrák titkos pecsét: uo. 5286. — A pecsét elveszett: HHStA AUR 9. 11. 1487. 57 Helyhiány miatt nem adom meg a commissio vagy mandátum jegyzettel ellátott oklevelek jelzetét. Királyi saját kezű aláírás: WStLA Urk 5135. 58 Mindkettőnél a referens a kincstartó: uo. 5121, 5230. 59 Ld. az előző jegyzetet, valamint uo. 5078, 5109.
