Levéltári Közlemények, 63. (1992)
Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - Kubinyi András: Mátyás király ausztriai kormányzata / 111–121. o.
114 Kubinyi András gi szerződést Bianca Maria Sforza hercegnővel. A hitbér zálogaként első helyen az osztrák hercegséget kötötték le. 30 Mátyás már július 9-én azt írta a milanói hercegnek, hogy a császár többi tartományait is el akarja foglalni. 31 Úgy látszik tehát, hogy a király az osztrák hercegi cím felvételével meg kívánta javítani tárgyalási pozícióit a házasságról folytatott megbeszéléseken. Még egy újabb indok. Mátyás maga akart római király lenni 32 , viszont egy, a birodalomhoz tartozó tartomány hercegi címének felvétele a császár, a birodalmi gyűlés vagy a pápa jóváhagyása nélkül nyilvánvalóan rontott volna helyzetén a királyválasztó birodalmi gyűlésen. 33 Mivel 1486-ban Habsburg Miksát választották római királlyá, ez az akadály elesett. 34 Egy mindenesetre tény: Mátyás csak 1487 tavaszától volt Ausztria törvényes hercege. A megszállt alsó-ausztriai terület igazgatásában ez csak egy változást hozott magával. Mátyásnak eddig nem volt osztrák hercegi pecsétje, hanem osztrák ügyekben is a magyar, vagy a cseh királyi pecsétet használta. 35 Legkésőbb 1487. szeptember elejétől azonban már új, osztrák hercegi pecséttel erősítette meg okleveleit. 36 Ennek ellenére a kancellária kérdése egyáltalán nem világos. Mátyásnak ugyanis már korábban volt osztrák kancelláriája, amelyet két titkár, a már említett Lukas Schmtzer, akit olykor kancellárnak is neveztek 37 , és Niklas von Puchau 38 irányított. Ez a kancellária tehát 1487-ig kénytelen volt a magyar, vagy a cseh pecsétet használni. Ezért először a király osztrák ügyekben kiadott okleveleivel és azok megpecsételésével kell foglalkoznunk. Igaz, nem mindig könnyű pecsétlenyomatokból a felhasznált pecsétet meghatározni. 39 Ezért nem is különböztetem meg a király két cseh titkospecsétjét, valamint a két gyűrűspecsétet. 40 Az 30 Magyar diplomácziai emlékek Mátyás király korából 1458—1490. (Monumenta Hungáriáé Historica. ÍV/3.) Szerk. Nagy Iván és Nyáry Albert. Bp., 1877, 363. 31 Uo. 303. 32 Fraknói Vilmos: Mátyás törekvései a császári trónra. Bp., 1914. — Angermeier: i. m. 35—51. 33 Erre barátom, Prof. Dr. Heinz Angermeier (Regensburg) hívta fel a figyelmemet. 34 Angermeier: i. m. 35. — Hermann Wiesflecker: Kaiser Maximilian I. (Das Reich, Österreich und Europa an der Wende der Neuzeit. I. k. Wien, 1971. 182-199.) 35 A Quellen zur Geschichte der Stadt Wien. n/3, k. 509. oldalán közli a király azon pecsétjeinek lajstromát, amelyek a WStLA-ban eredeti okleveleken találhatók. Összehasonlítottam a listát az eredetiekkel, és a lajstrom azonosítását a legtöbb esetben helyesnek találtam. A lajstromban ft)-vel vannak a második magyar titkos pecséttel ellátott oklevelek jelölve. Az első és a második cseh királyi titkos pecsétet a jelek szerint d) és e) alatt lehet keresni. A magyar titkos pecsétet a HHStA AUR-ban a következő keltek alatt találhatjuk meg: 10. 8. 1485 és 13. 12. 1485. — Mátyás cseh pecsétjével volt 20. 2. 1487 és 6. 7. 1487. megerősítve. 3« WStLA Urk. 5330. (1487. szeptember 7.) — HHStA AUR 11. 9. 1487. - Itt kell megjegyeznem, hogy Kumorovitz Bernát Lajos: Mátyás király pecsétjei (Turul 46 (1932) 11—12. és 18. p. 75. jegyzet). Mátyás osztrák hercegi pecsétjének bevezetését korábbi időre teszi: idéz ugyanis egy 1486. augusztus 24-i oklevelet Dl. 19146. jelzettel. Korábban én magam is átvettem ezt az adatot és a Schallaburg '82, 215. p. Nr. 99a. alatt fel is használtam. Nos: a Dl. 19146. valóban Mátyás oklevele, de a magyar titkos pecséttel volt megerősítve, a kelte pedig 1486. május 20. 1486. augusztus 24-éről viszont nem találtam Mátyás-pecsétes oklevelet. így Kumorovitz adata bizonyosan elírás, és így nem kell az osztrák pecsétet az ausztriai forrásokkal ellentétesen korábbra keltezni. b WStLA, OKAR 1/49. k. fol. 27 v (1488. január 18.) — Anton Philipp von Segesser: Die Beziehungen der Schweizer zu Mathias Corvinus, König von Ungarn in den Jahren 1476—1490, Lucern, 1860, 99. — Titkárként gyakran előfordul: pl. Nehring: Quellen i. m. 192. sz. — Quellen i. m. D73. k. 5334. sz. 38 WStLA OKAR 1/47. k. fol. 27 v . — Stadtarchiv Wiener Neustadt, Archiv Band No. 573. „Gewaehr Buch I", fol. 198. Királyi titkárnak nevezik, és akárcsak Schnitzer, házat kap a királytól Bécsújhelyben. 39 Gyakran csak a lenyomatok maradtak fenn, ezek átmérőjének mérésénél egy-két milliméteres hibahatár biztosan kimutatható, ami a majdnem egyforma átmérőjű pecsétek megkülönböztetését lehetetlenné teszi. A király pecsétéit Kumorovitz: i. m. 5—19. állította össze. 40 Mátyás 1486 táján cserélte ki a cseh titkos pecsétet és a gyűrűs pecsétet. A két cseh pecsét főként a feliratban különbözött egymástól: a régebbit gótikus minuszkulákkal, az újabbat antikvával írták. A korábbi gyűrűspecséten az R és az M betűk a pajzs két oldalán foglaltak helyet, a későbbin a pajzs és a korona között. Különben gyakorlatilag egyformák voltak. Vö. Kumorovitz: i. m. 5—19.
