Levéltári Közlemények, 63. (1992)

Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - Kubinyi András: Mátyás király ausztriai kormányzata / 111–121. o.

KUBINYI ANDRÁS MÁTYÁS KIRÁLY AUSZTRIAI KORMÁNYZATA 1485. június 1-én vonult be a hónapok óta ostromolt Bécsbe a magyar király.

1 Ettől a naptól kezdve beszélhetünk ausztriai kormányzatáról.

2 Sajnos, a történetírás mind Magyarországon, mind Ausztriában alig foglalkozott ezzel

3

, noha igen érdekes kérdéseket vet fel. Nem tudjuk, milyen szerepet játszott az elfoglalt Ausztria a Mátyás uralma alá tartozó államok és tartományok között. Beszélhetünk-e, vagy sem a későbbi Osztrák—Magyar Monarchia előfutáráról? A magyar kézen levő dunai monarchiának Bécs lett-e a fővárosa, vagy csupán egy megszállott városnak számított? Még több kérdés tehető fel, de úgy vélem, ezek a legfontosabbak. Induljunk ki az igazgatásból. A magyar kormányzati szervek elvileg nem voltak az elfoglalt tartományok ügyében illetékesek. Az is kimutatható, hogy a király óvakodott ezek rendi szabadságjogait megsérteni. Ez különösen Sziléziában mutatható ki.

4 Mégsem tagadhatjuk a magyarok befolyását idegen ügyekben. Mivel a király a politikai irányvonalat tanácsában, a magyar prelátusok és bárók közreműködésével határozta meg

5

, ebből a megszállt tartományok vezető rétegét de facto kizárták. Igen ritkán találunk cseh (morva) főurakat a tanácsban. Mátyás még a cseh koronához tartozó ügyekben is a magyar tanácshoz fordult, így, még ha jelen voltak helyi személyiségek is, a többséget a magyarok képezték.

6 (Magyar ügyekben gyakorlatilag sohasem kérdezte meg a cseh-morva vagy osztrák főurakat, 1 Ld. a 3. jegyzetben idézett irodalmat, és egy kevésbé gyakran idézett forrást: Walter Koch: Ein Augenzeugenbericht über den Einzug des Königs Matthias Corvinus in Wien. (Unsere Heimat 44 (1973) 56—59.) 2 Ld. pl. Richard Perger: Matthias Corvinus und Wien. (Schallaburg '82. Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn. Katalog des Niederösterreichischen Landesmuseums. NF 118. Wien, 1982. 244.) 3 Karl Schober: Die Eroberung Niederösterreichs durch Mathias Corvinus in den Jahren 1482—1490. Wien, 1879. — Max \ancsa

: Politische Geschichte der Stadt Wien (1283—1522). (Geschichte der Stadt Wien. Red. v. Albert Starzer. U/2, k. Wien, 1905, 568. skk.) — Ud, Geschichte Nieder- und Oberösterreichs. IL k. Stuttgart und Gotha, 1927. 524—542. — Karl Gutkas: Friedrich HI. und Matthias Corvinus. (Wissenschaftliche Schriftenreihe Niederösterreich 65. St. Polten—Wien, 1982.) — Gottfried Stangler: Matthias Corvinus und Niederösterreich. (Schallaburg '82. i. m. 257—261.) — Richard Perger: Die ungarische Herrschaft über Wien 1485—1490 und ihre Vorgeschichte. (Wiener Geschichtsblätter 45 (1990) 53—87.) — Magyar részről — nyilván az osztrák források felhasználási nehézségei miatt — kevesen foglalkoztak a témával. Albert von Berzeviczy: König Mathias Corvinus und Königin Beatrix in Wien und Österreich. (Ungarische Jahrbücher 12 (1932) 205—214.) c. tanulmánya kevésbé használható. — András Kubinyi: Die Wiener Regierung des Königs Matthias Corvinus. (Wiener Geschichtsblätter 45 (1990) 88—99.) Jelen dolgozatom ennek a német tanulmánynak kissé módosított magyar változata. 4 Felix Rachfahl, Die Organisation der Gesamtstaatsverwaltung Schlesiens vor dem dreissigjährigen Kriege, Leipzig 1894, 82—130. 5 Kubinyi András: Bárók a királyi tanácsban Mátyás és JJ. Ulászló idején. (Századok 122 (1988) 147—215.) 6 Az 1478. december 7-én megkötött olmützi békeszerződésnél Mátyás delegációjához egy magyar érsek két báróval, valamint egy morva püspök két ottani úrral tartozott. (Die Staatsverträge des Deutschen Ordens in Preussen im XV. Jahrhundert. HJ. k. hrsg. v. Erich Weise, 103. Nr. 480.) — Magyar ügyekben csak egyszer fordul elő egy cseh úr: a királynak Vitéz Jánossal kötött szerződését 1472. április 1-én három magyar főpap és négy báró, egy cseh úr (Sternberg Zdenko), valamint a pápai legátus erősítette meg. Df. 248086.