Levéltári Közlemények, 62. (1991)

Levéltári Közlemények, 62. (1991) 1–2. - IRODALOM - Fülöp Éva: Magyarországi egyházi levéltárak térképei I. Bevezetés. Összeállította: Dóka Klára. Budapest, 1989 / 162–163. o.

Irodalom 163 mázva — három csoportra bonthatjuk: az egyházigazgatási és egyéb (főként oktatási) céllal készült térképek mellett a gazdaságtörténet szempontjából kiemelkedően fontosak a birtokigazgatással kapcsolatos térképek. Kiemelkednek közülük a török hódoltság korszakának lezárulta után meginduló, az újjáalakuló településhálózatot rögzítő, a birtokok és községek határait felmérő térképészeti munkálatok darabjai, a Mária Terézia-féle 1767. évi úrbérrendezés során készült, a vízszabályozásokkal, tagosításokkal és a kataszteri felmérésekkel összefüggésben felvett térképek. A gazdasági térképek pótolhatatlan forrásai az agrárgazdálkodás egyes ágai kutatásának is (szántóföldek, rétek, legelők, erdők, szőlők felmérései). A katalógus az egyházi levéltárakban őrzött térképek teljes körét magába foglalja: így az irattári eredetű, külön is kezelt, illetve az iratok közül kiemelt egyedi darabokat is. A gyűjteményként kezelt térképek kialakult rendszerét csak akkor változtatták meg, ha a jobb áttekinthetőség ezt megkívánta. Ez esetben a katalógushoz a régi jelzetek sorrendjében konkordancia-jegyzék készült. A térképek leírásánál a katalógusszámot a térkép jelzete követi, az illető levéltár eredeti jelzetének megfelelően. (Az alszámok vagy betűjelek több darabból álló térképre utalnak, de új jelzeteknél az alszámok tartalmi, a betűk formai jegyek megkülönböztetésére is alkalmasak.) Ezután 5 rovatban, elsőként a térkép szerzőjének neve, hivatali beosztása és a keltezés éve, a hitelesítő neve, majd a térkép címe, meghatározása következik. Ez utóbbinál, a harmadik rovatban történik a térkép típusának meghatározása, a tartalom és az ábrázolás módja szerinti csoportosításban. A negyedik rovat megadja a térkép jellegét (kéziratos, nyomtatott, kis példányszámban többszörözött), anyagát, állapotát, nagyságát, tájolását, léptékét, díszítését, nyelvét, színezettségét. Végül az ötödik rovat a térkép vízrajzi és topográfiai jellemzőit közli, leírja az infrastruktúrához tartozó adatokat, utal a mezőgazdasági vonatkozásokra. Az egyes kötetekhez mutatók is csatlakoznak, szoros összefüggésben az előbbi öt rovat adataival: személynévmutató, kiadók és nyomdák, helynévmutató, vízrajzi és tárgymutató segíti a kutatók munkáját. A bevezető kötet mellékleteiben segítséget nyújt a tervezett katalógusok használatához: rövidítésjegyzék, a leggyakoribb méretarány-viszonyok összefoglalása és a fontosabb szakirodalom felsorolása után példatár is következik különböző típusú térképek leírásával. A sorozat nyitó kötetét néhány térkép szerény nyomdai kivitelű másolata zárja. Úgy véljük, sem a gyakorló levéltárosok, sem a levéltárakat felkereső kutatók előtt nem kell külön hangsúlyoznunk a tervezett vállalkozás jelentőségét, s az elvégzendő feladat nagyságát. Reméljük, hogy a szükséges anyagi fedezet további biztosításával lehetőség lesz a tervezett kötetek mindegyikének megjelentetésére. Fülöp Éva