Levéltári Közlemények, 62. (1991)

Levéltári Közlemények, 62. (1991) 1–2. - IRODALOM - Érszegi Géza: Iohannes de Thurocz: Chronica Hungarorum 1. Ab initiis usque ad annum 1301. 2. Ab anno 1301 usque ad annum 1487. Composuit Elemér Mályusz adiuvante Iulio Kristó. (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum. Series nova. Tomus VIII–IX.) Budapest, 1988 / 152–153. o.

152 Irodalom tos, hiszen egy Magyarországon található töredék még nem jelenti azt, hogy azt a kódexet, amelyből származik, Magyarországon használták is. Kerültek hozzánk máshonnan is kódex-töredékek kötés céljára, ahogy nyilván tőlünk is kerültek el külföldre. Itt említem meg, hogy levéltárainkban is található szép számmal olyan töredék, amelybe levéltári anyagot kötöttek. Ezek összegyűjtésének és közzétételének ugyanebben a sorozatban nagy lenne a jelentősége, különösképpen azért, mert a levéltárakban található töredékek provenienciája biztosabban megállapítható, mint a könyvtárakban őrzötteké. A töredékek gondos kiválogatása, elemzése hallatlanul komoly felkészültséget kívánt a kötet munkatársaitól, s ezért — úgy vélem — elengedhetetlen, hogy az ő nevüket is megemlítsem: Boross Klára, Erdő Péter, Falvy Zoltán, Fodor Adrién, Fülep Katalin, Madas Edit, Nobilisné Lauf Judit, Sarbak Gábor, Timkovics Pál, Török József, Veszprémy László, Walter Pass, Wehli Tünde jórészt a fájdalmasan korán eltávozott Mezey László tanítványai, s munkájának folytatói, akik nem keveset tettek azért, hogy közös művük valóban aere perennius legyen. Érszegi Géza IOHANNES DE THUROCZ: CHRONICA HUNGARORUM 1. Ab inítiis usque ad annum 1301 2. Ab anno 1301 usque ad annum 1487 Composuit ELEMÉR MÁLYUSZ adiuvante IULIO KRISTÓ (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum. Series nova. Tomus VIII—IX. Redigunt ANTONIUS PIRNÁT et LADISLAUS SZÖRÉNYI) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988. 603, 500 p. Thuróczy János (1435 körül—1488 után) Magyar krónika című műve már a saját korában abban a szerencsében részesült, hogy az akkor legmodernebb eszköz segítségével, nyomtatás útján juthatott el olvasóihoz. Talán ennek is volt köszönhető, hogy egymás után gyorsan két kiadást is megért a műve (1488). Az ára viszont ennek az lett, hogy szinte napjainkig nem jelent meg kritikai kiadásban. Az ugyanebben a sorozatban napvilágot látott kritikai szöveghez (I. Textus. Ediderunt Elisabeth Galántai et Iulius Kristó. Bp. 1985) megjelent most két kötetben a tárgyi jegyzetapparátus, önmagában egy, a XV. század második felében keletkezett forrás kritikai megjelentetése is jelentős tudományos eredmény, s különösen az akkor, ha ez a mű egyúttal Mátyás király uralkodásának első feléről a kortárs tapasztalatával ad hírt. Megadja tehát azt a biztos forrásbázist, amely nélkül nem rajzolható meg az éppen fél évezrede meghalt királyunk portréja sem. Ennek a tagadhatatlanul jelentős forráskiadványnak még nagyobb súlyt ad az évforduló. Sokkal többet jelent azonban ennél az, hogy az a Thuróczy-krónika jelent meg kritikai kiadásban, amelyről ismert, hogy — mint általában a krónikaírók — Thuróczy is beolvasztotta a maga művébe a korábban írt krónikákat. Mivel a kritikai kiadás jegyzetei bőségesen foglalkoznak ezekkel az átvett részekkel is, ezért nemcsak a XV. század második felének kutatói, hanem mindazok, akik a korábbi magyarországi elbeszélő források kutatásával foglalkoznak, sokat meríthetnek a jegyzetekből. Külön öröm az, hogy a jegyzetek magyarul nem tudó kutatók számára is hasz-