Levéltári Közlemények, 62. (1991)

Levéltári Közlemények, 62. (1991) 1–2. - Bándi Zsuzsanna: A Magyar Országos Levéltár Mátyás-kori pecsétkiállításának katalógusa : 1990. április 6.–október 6. / 57–150. o.

A Magyar Országos Levéltár Mátyás-kori pecsétkiállításának katalógusa 149 Kubinyi András: Buda város pecséthasználatának kialakulása. (Tanulmányok Budapest Múltjából XIV. kötet. 109—143) Kumorovitz B. Lajos: Mátyás király pecsétjei. (Turul 46. /1932/. 5—19) Kumorovitz L. Bernát: A magyar pecséthasználat története a középkorban. (A jászóvári premontrei kanonokrend gödöllői Szent Norbert gimnáziumának 1943—1944. évkönyve. 281-363) Myskovszky Viktor: Bártfa város legrégibb pecsétje és címere. (Turul 10. /1892/. 125—130) Nagy Iván: Magyarország családi czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 10. kötet. (Pest, 1863) Jozef Novak: Slovenské mestské a obecné erby. (Bratislava, 1967) Sárközi Zoltán: Mezőkövesd város monográfiája. (Mezőkövesd, 1975) JSchallaburg '82. Mathias Korvinus und die Renaissance in Ungarn 1458—1541. Katalog des Niederösterreichischen Landesmuseums. Neue Folge, Nr. 118. (Wien, 1982) Szeged története. Szerk.: Kristó Gyula. 1. kötet. A kezdetektől 1686-ig. (Szeged, 1983) Szendrei János: Miskolcz czímere. (Turul 3. /1885/. 5—11) Szentpétery Imre: Magyar oklevéltan. (A Magyar Történettudomány kézikönyve II/3.) (Bp. 1930) ifi. Szentpétery Imre: A vörös viaszpecsét bizonyítóereje a középkorban. (Emlékkönyv Szentpétery Imre születésének hatvanadik évfordulójának ünnepére. 251—311) Szilágyi Loránd: A magyar királyi kancellária szerepe az államkormányzatban 1458—1526. (Turul 44. /1930/. 45—83) Varjú Elemér: Pozsony város czímerlevelei 1436-ból. (Turul 19. /1901/. 134—138) Varjú Elemér: Címereskönyvek a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárában. (Turul 20. /1902/. 72-90) Végh Gyula: Jegyzetek a magyarországi püspökök címereihez. (Kézirat). É.n. (Levéltári jelzet: MOL, V 10) LE CATALOGUE DE UEXPOSITION DES SCEAUX DE L'ÉPOQUE DU ROI MATHIAS DANS LES ARCHIVES NATIONALES DE HONGRIE (6 avril-6 octobre 1990) Zsuzsanna Bandi A l'occasion du 500eme anniversaire de la mort du fils du János Hunyadi, le roi Mátyás Hunyadi (1458—1490), une exposition des sceaux a été organisée dans les Archives nationales de Hongrie. Le catalogue de l'exposition divise les sceaux en sept groupes : les sceaux du roi et de la reine (I.), les sceaux des contemporains étrangers (IL), les sceaux des fonctionnaires et des personnes mondains (III.), les sceaux des villes et de certaines communes (IV.), les sceaux de Féglise (V—

VI.), et les sceaux de gemme (VII.). L'auteur présente les chartes ä sceaux dans le lére partié. C'est dans cetté partié que sönt décrites les sceaux royaux tchéques, et le sceau princier autrichien du roi Mathias. Parmi les sceaux des mondains ce sönt les sceaux des palatins et des juges d'Etat qui sönt les plus importants. Le 4éme chapitre nous montre un image complet de l'utilisation du sceaux des villes, et précise villes qui ont obtenu du roi le droit de l'utilisation du sceau