Levéltári Közlemények, 61. (1990)

Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - Fallenbüchl Zoltán: A XVIII. századi magyar archontológia / 3–21. o.

6 Fallenbächl Zoltán A XVIII. századi magyar archontológia előtörténete E sorok íróját, családi adottságokból kifolyóan is, már szinte gyermekkorától érdekelte nemcsak a történelem, hanem az életrajzok, a pályaképek is. A családkutatási eredmények az 1940-es évek elején elvezették a nagyobb egység, a magyar középosztály történeti léte iránti érdeklődéshez. A Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán Hajnal István professzor előadásai — akinek tanítványa volt és akinél doktorált

10 — a módszeres kutatások kedvét ébresztették fel benne. 1947-ben az Országos Széchényi Könyvtárba kerülvén, eleinte föleg a szakirodalom területén indult el; de az 1949—50 táján, a német, francia, angol munkákra támaszkodó történeti szociológiai tanulmányai az akkori politikai viszonyok miatt nem jelenhettek meg. Az ötvenes évektől kezdve, mint a Könyvtár Térképtárának munkatársa, kartográfusok életrajzaival foglalkozhatott,

11 így jutott heti egy napos kutatóidőhöz. A Magyar Könyvszemlé-ben 1959-ben felvetette a tudománytörténeti életrajzok módszeres gyűjtésének és források feldolgozásának, közreadásának szükségét.

12 Ekkor már a XVII—XVIII. századra specializálta magát. Az életrajzi adatgyűjtést azonban — melyben egyik mintaképe Szinnyei József volt — nem korlátozta még sem a hivatalnokokra, sem az értelmiségi munkát végzőkre, hanem egy anyakönyvi és polgárkönyvi, valamint végrendeleti anyagra támaszkodó népességtörténeti munka gondolata foglalkoztatta. Ennek a történeti földrajzi értékelése 1963-ban jelent meg nyomtatásban.

13 Ezután egy, a várostörténeti kutatómunka során fellelt összeírás névanyagának feldolgozását végezte. Ez az összeírás mintegy 6000 katolikus, evangélikus és református gimnáziumi tanuló személyi adatát, rendi állását, származáshelyét, anyagi helyzetét — részint életkorát — tartalmazza 1738/39-ből, és elsőrendűen fontos személytörténeti forrás a későbbi évtizedek magyar értelmiségére vonatkozóan. Ennek eredménye 1966-ban, 1977-ben és 1990-ben jelent meg.

M A tulajdonképpeni archontológiai gyűjtőmunka 1962-ben indult meg. Eredetileg a Széchényi Könyvtárban őrzött XVIII. századi kéziratos térképek jobb katalogizálását elősegítő adatgyűjtésnek indult, a mérnöki munkát végző kamarai tisztviselők működésére vonatkozólag, de csakhamar átváltott általában a kamarai hivatalnokok életrajzainak rekonstrukciójára. Előbb a Szepesi Kamara, majd a Magyar Kamara hivatalnokaira került sor. Egy, a Széchényi Könyvtár Kézirattárában lévő kötet feldolgozása nyitotta meg a publikációk sorát 1967-ben, a Levéltári Közlemények hasábjain. E sorok írójának munkásságára felfigyelt az Országos Levéltár vezetősége, és ebben a folyóiratban publikációs lehetőséget biztosított számára, majd 1973-ban, egy olyan írásbeli megállapodásra is sor került, hogy, ha elkészíti az 1686—1790 közti időszak magyar királyi hivatalnokságának archontolőgiáját, azt az OrM A doktori oklevél kelte 1946. december 16. Hajnal előadásai közül az ezt megelőző években különösen a XIV. Lajos-kori francia hivatalnokságról szólóak keltettek nagy figyelmet e sorok írójában. Tudomása szerint ezek nyomtatásban való közzétételére sohasem került sor. 11 így Hevenesi Gáborról (megjelent: Studia Cartologica — Térképtudományi Tanulmányok 1956—58. évi kötetében (Bp. 1958) 153—193.), azután Schedius Lajosról és Blaschnek Sámuelről (rövidítve megjelent OSZK Évkönyv 1965-1966. (Bp. 1967) 446-457.) n A tudománytörténeti életrajzi források kérdéshez. (In: Magyar Könyvszemle, 1959. 1. sz. 113—116) 13 Pest város népességének származáshelyei A statisztika és a kartográfia tükrében 1687—1770. (In: Tanulmányok Budapest Múltjából, 16. köt. (Bp. 1963) 239—287.) 14 Magyarország középfokú oktatási viszonyai a XVIII. században. (In: Történeti Statisztikai Évkönyv 1965—1966. (Bp. 1968) 175—239.) Megállapításaival egy történész vitába szállt. Erre a Szerzi válasza: A diákság megélhetésének kérdéséhez Magyarországon a 18. század folyamán. (In: Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1976—1977. (Bp. 1979), 379—415.) — A Helytartótanácsi Miscellaneában lévő összeírások (Htt. Mise. Fasc. 29. Nr. 192.) névanyaga (tévesen 1985-ös impresszummal), 1990-ben jelent meg az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában. (Fallenbüchl Zoltán: Az 1738/39. évi országos diákösszeírás. Bp. [1990], 536 1.)