Levéltári Közlemények, 61. (1990)
Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Ember Győző: A magyar királyi pozsonyi kamara zárszámadása 1542-ben / 63–143. o.
A pozsonyi kamara 1542. évi zárszámadása 67 vetése, behajtása és felhasználása, azaz szétosztása az ő feladatuk volt. Ez természetesen nem azt jelentette, hogy az uralkodónak a szétosztásra semmilyen rendelkezési joga sem volt. A királyi Magyarországhoz 1542-ben 25 megye tartozott. Ezek minden rendszer nélkül követték egymást a számadásban. Az egyes megyéken belül már rendszert találunk, amelyet ritka kivétellel mindegyik követett. Először az adóztatással megbízott személyek (a dicatorok) nevét tüntették fel. — Utána a kivetett és behajtott adó fejtáját és pénzbeli összegét adták meg. — Végül, ,Exitus'' címszó alatt felsorolták, hogy a befolyt adót mire fordították. E részben is van nyoma valamilyen rendszernek, de a tételek nem időrendben következnek egymás után, így jelzetük sincsen. A számadások közlésénél azt a módszert választottam, hogy a 3 részt egymástól elválasztva publikálom, a történelmi források kiadásánál követni szokott szabályok szerint. Mindhárom rész elé bevezetést írok. A szövegben szereplő, magyarázatra szoruló kifejezésekhez lapalji jegyzetekben adok eligazítást. Ahol a szöveg jellege azt kívánja meg, táblázatba foglalt adatokkal könnyítem meg a használatát. * Mielőtt a zárszámadás egyes fejezeteiről tájékoztatást adnék, szólnom kell a kamara személyzetéről. Az I. Ferdinánd által szervezett magyarországi kormányzati központba, a magyar tanácsba, a Budáról Pozsonyba került királyi kamara praefectusa, azaz elnöke is beletartozott. A magyar tanács feje a nádor volt, aki a király távollétében annak helytartója lett. Báthory István nádor halála után Thurzó Elek országbíró kapta meg a helytartói megbízatást. A kamara praefectusa 1542-ben, Peregi Albert pécsi prépost, szoros kapcsolatot tartott Thurzó Elekkel, az uralkodó is többször magához kérette egyes ügyek megbeszélésére. A viszony közöttük kifogástalannak mondható. Évi 600 forint fizetést kapott, amelyhez járultak a kiküldetési költségek. Peregi mellett 3 személy képviselte a kamarai tanácsot. Ezek: Kisserényi Ferenc, a királyi kamara számadásmestere (magister rationum) és tanácsos (consiliarius). — Péterváradi (De Waradinopetri) Balázs, a királyi kamara tanácsosa. — Reichersthorfer György kamarai tanácsos. Mindhárman évi 300-300 forint fizetést kaptak, plusz a kiküldetési költségekből. Alsóbb szintű állandó kamarai alkalmazott csak egy akadt: László deák (literátus), a kamara írnoka (scriba), az alkalmazása előtti szolgálatért és ruházatért 21,94 forintot kapott. A kamara egyéb szolgálói (servitores) és lovasai (equites), postásai, levélhordói egyéb szolgálataikért 16 forintban részesültek. Túlzás lenne azt mondani, hogy a pozsonyi magyar királyi kamara bőven el volt látva alkalmazottakkal. Legfeltűnőbb, hogy nem volt sem pénztárosa, sem pénztári ellenőre. A kamara által a fentiekben említett működési célokra fordított összeg 1542-ben 1537,96 forintot igényelt. * A készpénzbeli bevételekkel és kiadásokkal foglalkozó fejezet végéről, ahol a kamarai alkalmazottak fizetéséről van szó, áttérek a fejezet elejére, ahol az introitust, a készpénzbeli bevételeket ismerhetjük meg. Ez a fejezet rövid, összesen 5 tétel szerepel benne. Ezek a következők:
