Levéltári Közlemények, 61. (1990)

Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Ember Győző: A magyar királyi pozsonyi kamara zárszámadása 1542-ben / 63–143. o.

68 Ember Győző 1. Az előző 1541. év pénzbeli maradványa (449,89 FI) 2. A nagyszombati harmincadhivatal jövedelmének az uralkodót megillető fele (968,93 Vi FI) 3. A szempci harmincadhivatal jövedelmének ugyancsak a fele (2790,91 FI) 4. A pozsonyi harmincadhivatal jövedelmének az uralkodót megillető része (1009,29 V4 FI) 5. A nagyszombati zsidók adójából a városi polgárok által fizetett rész (50,— FI) Összesen 5269,03 FI | A szabad királyi és bányavárosok által fizetett királyi census külön fejezetben szerepelt. Oda vették fel Pozsony megye hadiadójának készpénzbeli részét is. A többi megye hadiadójának készpénzbeli részéből az 1542. évi összeget nem küldték meg a kamarának, hanem a következő 1543. évre halasztották. A számadás első fejezetének a második felében azok a kiadások vannak feltüntetve, amelyeket az első fejezet első felében felsorolt bevételekből egyenlített ki a kamara. E bevételek összege, miként láttuk, 5269,03 forint. A kiadásoké csupán 3589,64 forint, 1679,39 forinttal kevesebb a bevételeknél. A kiadási tételek száma kb. 140 volt, szemben a nekik megfelelő bevételek csupán 5 tételével. Különböző ügyek szerepeltek bennük, a kifizetések dátumának megfelelő sorrendben. E dátumokat jelzetekként is használhatjuk, nem is teljesen pontosan igazítanak el, amikor egy napon több kifizetés történik. A zárszámadás anyagában való könnyebb eligazodás végett, az első fejezet második felét, amely a készpénzbeli kifizetéseket tartalmazza, 3 részre osztottam. Az első részbe a kamara levelezésével kapcsolatos tételeket soroltam, amelyek alapján az általa küldött és a hozzá érkezett iratok vivőinek és hozóinak, a futárszolgálat lebonyolítóinak a költségeit egyenlítette ki. Ebben az időben állandóan alkalmazott futárai, akiket postának is szoktak nevezni, még nem voltak a kamarának. Pozsony városnak volt ugyan 4 királyi postája (nem hivatala, hanem személye), ezek azonban korántsem voltak elegendők a kamarai levelezés lebonyolítására. Annál kevésbé, mert nem csupán a saját levelezéséről kellett gondoskodnia, hanem részben az uralkodóéról is. Elsősorban az elnök és a tanácsosok mellé rendelt, különböző néven nevezett segédszemélyzetet vették igénybe, az elnök servitorát kétszer, famulusát egyszer, az egyik tanácsosnak a servitorát, a másiknak a famulusát. Az írásbeli munkát végző literatusra is sor került. Ezeken kívül további 3 külső személyre is, akiknek deferens, eques és egyszerűen missus volt a megnevezése. A királyi levélhordók legtöbbször használt neve cursor, azaz futár volt. Pozsonynak juratus cursora is volt. 5 tételét pozsonyi cursornak, egy hatodikat királyinak hívták. A hadi tanácsosok emberei közül az egyik a pozsonyi, a másik az egyszerű cursor nevet viselte. A cursor kifejezés helyett 3 alkalommal a missus fordult elő. A kamaraiakhoz hasonlóan a királyiaknál is előfordult, hogy magas rangú személyek futári munkát is végeztek. Ilyenek voltak Szarvaskői Horváth Ferenc királyi aulicus, Herbaly Pál királyi literátus, a körösi bíró, a besztercebányai tabellarius. Hozzájuk számíthatjuk az adulescenseket is.