Levéltári Közlemények, 61. (1990)

Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Ember Győző: A magyar királyi pozsonyi kamara zárszámadása 1542-ben / 63–143. o.

/ 66 Ember Győző A zárszámadás szerkezete Miként a fentebbi Bevezetésben már említettem, Mohács után, a Habsburgok trónra léptével kialakult, megkisebbedett magyar királyságban az uralkodó vagyonát, birtokait és jövedelmeit kezelő kincstartóság helyébe szervezett pozsonyi kamara által évente rendszeresen készüld számadások közül korunkra maradt legrégebbi, az 1542-ben készült, volt az, amely a Mohács előtti kincstartói elszámolásokhoz, amelyek közül az 1494/95-bői való volt a fennmaradt legteljesebb, szerkezetét tekintve leginkább hasonlított. Szervezetükben azonban, amiről ugyancsak volt szó, gyökeresen különböztek. A szerkezetbeli hasonlóságot elsősorban az jelentette, hogy több tárgyilag különböző részben készültek, amelyek külön címeket kaptak, végül pedig Regestum proventuum Regiae Majestatis Camerae Hungaricae anni 1542

3 közös cím alatt vonták össze őket. A sorrendben első része a számadásnak kettős címet viselt. Az első: Introitus paratarumpecuniarum ad Cameram ex proventibus Regiae Majestatis aprima Januárit anni 1542 usque diem ultimum Decembris anni eiusdem. A második pedig: Exitusparatarumpecuniarum anni 1542. Bevételi tétel sokkal kevesebb volt, mint kiviteli. Felsorolásuk fél oldalon elfért. Jelzetre nem volt szükségük. A kiviteli tételek száma sokkal több volt, 22 oldalt töltöttek meg. Időrendben haladtak, jelzetük annak a hónapnak a neve és napnak a száma volt, amelyen kifizetésre kerültek. Az utolsó oldalon a kamarai alkalmazottak szerepelnek. Külön részbe kerültek a szabad királyi és bányavárosoknak a besztercebányai országgyűlésen az uralkodónak megajánlott adói. E rész címe: Introitus cum exitu contributionis sexagesimae partis bonorum mobilium emum libemrum civitatum ac montanarum in diéta Novisoliensi anno 1542 Majestati Regiae oblatae. Ez a rész is először a bevételeket sorolja fel, az alábbi cím alatt: Introitus contributionis sexagesimae libemrum civitatum in conventu Novisoliensi anno 1542 Regiae Majestati ad Cameram suam oblatae. Ez a cím a bányavárosokat nem említi, de a tételek között azok is szerepelnek. Szerepelnek továbbá Őfelségének Pozsony megyében lévő birtokai után esedékes hadiadók is. A felsorolt összegeket a pozsonyi kamarán keresztül kellett a királyhoz eljuttatni. A behozatali tételek felsorolása egy egész oldalt sem igényelt. Az Exitus 1542 című, kiadásokat tartalmazó tételek felsorolása is csak 3 és fél oldalt foglalt el. E tételek időrendben haladtak egymás után. A hónapok neve és a napok száma volt a jelzetük. A számadás harmadik részének a terjedelme volt a legnagyobb. Címe: Regestum subsidii uniusfloreni et sexagesimae colonorum anni 1542 in diéta Novisoliensi ordináta. Ez a cím hiányos, mert az országgyűlés nem csupán a jobbágyok adóztatásával foglalkozott, hanem az egytelkes nemesekével, a papokéval, a molnárokéval is. A jobbágyoknak nemcsak portájával és hatvanadával, hanem huszadával is, a papoknak nem csupán hatvanadával, hanem tizedével és huszadával is. A leggyakoribb adóegység azonban kétségtelenül a porta és a hatvanad volt. A porta egy magyar forintot, a hatavanad pedig a 100 dénáros forintból 60 dénárt jelentett. Az adóegységeket pénzegységekben fejezték ki, így vetették ki és hajtották be. A számadásnak ez a része megyék szerint tagolódik, minthogy az adóztatás, az adó ki3 , .Regestum" szó a klasszikus latinban nincs. A,,

ratio" szó egyaránt jelent jegyzéket, számadást, zárszámadást. A magyarországi latinban a „regestum" a ,,ratio"nak felel meg. — A magyar királyi kamarai levéltár kifejezésnél a ,,pozsonyi" jelzőt azért használtam, mert később más kamarai levéltára is lett az uralkodónak. (Szepesi vagy kassai.)