Levéltári Közlemények, 61. (1990)

Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - Fallenbüchl Zoltán: A XVIII. századi magyar archontológia / 3–21. o.

A XVIII. századi magyar archontológia 5 készítette el a Helytartótanácsról írott monográfiája függelékéban.

8 A magyar királyi tisztviselőkar többi részének archontológiáit e sorok írója, hosszas levéltári anyaggyűjtés alapján állította össze.

9 Ezeknek egy kisebb része nyomtatásban is megjelent, zöme azonban még kéziratban, illetve gépiratban van. A XVII. század elejétől 1790-ig a munkálat forrása főleg levéltári, 1790-től 1815-ig tiszticímtári volt. A magyar társadalomtörténet, amely a rendi nemesség-jobbágyság kategóriáiban gondolkozott, meglehetősen elhanyagolta a többi társadalmi réteget: a polgárságot, a szabadosok (libertinusok), a katonák (militarisok, a „vitézlő rend") és a hivatalnokok (officialisok, „tisztviselő^QO csoportjait. Ezeknek jelentőségét a magyar társadalomfejlődésben nem számarányuk adja meg, hanem az, hogy mivel járultak hozzá az össztársadalom differenciálódásához és fejlődéséhez. De míg az iparos-kereskedő polgárság és a nemzeti szabadságküzdelmekben oly fontos militaris-réteg megfelelő méltatása már lassan utat tör magának, a tisztviselő réteggel szemben még ma is sok az előítélet a magyar történetírásban, s ez nem szorítkozik a királyi hivatalnokságra, mely eo ipso kötődött az uralkodóhoz, hanem kiterjed a városi, sőt a megyei tisztviselőkre is. Ez azzal járt, hogy a hivatalnokság kutatását historiográfiánk elhanyagolta. Pedig a közhivatalnok-réteg képzettségével, életformájával — melynek egyik lényeges eleme a stabilitásra való törekvés volt — Magyarországon is nagyon fontos szerephez jutott a XIX. század folyamán. Magába olvasztotta a nemesség birtokából kiszorult, tisztviselővé vált fiait éppúgy, mint az iparos-kereskedő polgárság iskolázott utódait és a parasztság legfeltörekvőbb elemeit is. Képzettség és vérségi szálakkal összefűződő, tanultsága alapján állásokat betöltő réteg jött ily módon létre, nemzeti hagyománytudattal és közös becsületfogalommal, inkább megőrző, mint újító jelleggel, erős asszimiláló képességgel, amely csak a XX. század közepének világpolitikai eseményei következtében roppant meg. E tisztviselő-középosztály története, alakulásának ismerete nemcsak hazánk és Közép-Európa történetének megismerése szempontjából fontos, hanem a jelen eseményeinek megértése szempontjából is. Bár Szekfű Gyula és mások már a XX. század első felétől fogva foglalkoztak ezzel a kérdéssel, inkább általános eszmei, mintsem életrajzi-genetikai szempontból, e sorok írójának az a meggyőződése, hogy éppen a kisebb hivatalnokok pályaképeinek feltárása sok fontos és értékes részlettel járulhat hozzá ennek a rétegnek — és ezen keresztül az egész nemzet történetének — megismeréséhez. Ennek a hivatalnokság-történetnek a megalapozásához kívánt e sorok írója archontológiai kutató- és gyűjtőmunkájával hozzájárulni, és mivel több mint egy negyedszázada foglalkozik ezzel a témával, tapasztalatait még meg kívánja osztani az utána jövőkkel, amennyire ezt egy tanulmány szűkre szabott terjedelme lehetővé teszi. Magyarország foméltóságai 1526—1848 című kötetével, amely 1988 őszén hagyta el a sajtót, a amely magyar, német és latin nyelvű, valamint francia és angol fogalom-magyarázatot is tartalmaz, ennek alapvetését és mintáját óhajtotta nyújtani. Ezt a munkát a továbbiakban folytatni akarja szélesebb hivatalnok-körökre vonatkozóan. E kérdés néhány problémáját e tanulmányban akarja ismertetni. 8 Ember Győző: A m. kir. Helytartótanács ügyintézésének története. (Bp. 1940). Rangosztályonként kronologikus rend a 197—267. lapon; további működési vagy életrajzi adatokat nem tartalmaz. Betűrendes névmutató a 268—283. lapon. A bevezetőben közöltek szerint a táblázatos névsorok célja elsősorban az iratokon található aláírások azonosítása. 9 Fallenbüchl archontológiai tanulmányai közül az alábbiak jelentek meg: A Szepesi Kamara tisztviselői a XVII—XVffl. században. (In: Levéltári Közlemények 1967. 38. évf. 2. sz. 193—236.); A Magyar Kamara tisztviselői a XVII. században (uo. 1969. 39. évf. 2. sz. 233—268.); A Magyar Kamara tisztviselői a XVm. században, (uo. 1970. 41. évf. 259—336.) és A Magyar Kamara tisztviselői II. Józseftől a polgári forradalomig. (1780—1848.) (uo. 1972. 43. évf. 259—336.) Mindegyik társadalomtörténeti feldolgozás hivataltörténeti keretben, életrajzi adatokkal kiegészített kronologikus táblázatokkal.