Levéltári Közlemények, 61. (1990)

Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - Fallenbüchl Zoltán: A XVIII. századi magyar archontológia / 3–21. o.

4 Fallenbüchl Zoltán munkájukkal. Ahhoz, hogy a társadalomtörténet a középosztályról valami érdemlegeset és hiteleset tudjon mondám, elengedhetetlen a nagyobb és kisebb hivatalviselők pályaképeinek alapos ismerete. A nagy európai országokban a közhivatalnokság sok évszázados múltra tekinthet vissza és funkcióit tekintve is igen differenciált. Ezért országosan összefoglaló, pályaképeket tartalmazó archontológiák eddig alig készültek. A feldolgozások vagy általános társadalomtörténeti jellegűek, személyi adatok felsorolása nélkül — ami a hitelességet biztosító adatbázis hiányával jár, és a szubjektivitás veszélyét rejti magában, — vagy pedig a hivataltörténet keretén belül maradnak és csak egy-egy intézmény tisztviselőkarát ölelik fel, nem a teljes államhivatalnokságot, de ezt viszont részletesen. Kivételesnek számít Georg Ferchl alezredesnek az egész történeti Bajorországot tárgyaló nagy monográfiája, az 1908 és 1912 közt megjelent Bayerische Behörden und Beamte 1550—1804 című mű, amely nemcsak részletessége, hanem módszereinek kiválósága miatt is különös figyelmet érdemel.

2 Komplex kutatások, részletes levéltári feltárás alapján dolgozza fel a bajor választófejedelemi hivatalnokok életrajzát, archontológiáját, genealógiáját, hivataltörténeti jelentőségét, egyetlen ember életműveként. Könyve kiváló névmutatóval is el van látva. Olyan nagyságrendű országoknál, mint Franciaország vagy Anglia, illetve az olyanoknál, melyeknek múltjára a sokállamiság jellemző, mint Német- vagy Olaszország, az egész mai államterületet átfogó hivatalnok-archontológiát hiába keresünk. Ez még sok elvégzendő részfeladatot feltételezne. Egyes tisztségviselőkre vonatkozó feltárások azonban voltak és ma is vannak, és számos értékes részeredményhez vezettek.

3 Magyarországon a helyzet annyiban különleges, hogy a királyi, azaz állami hivatalnokság II. József koráig nem volt áttekinthetetlenül nagy létszámú. 1740-ben mintegy 1000, 1780-ban körülbelül 2000 fővel lehet számítani.

4 Ez folyvást gyarapodó csoport, mert a XVII. század elején létszáma alig több, mint 200, 1650 körül 300 és a XVII. század végén is csak kb. 500.

5 Ami a kutatási forrásbázist illeti, a Magyar Királyi Kancellária, a Helytartótanács és a Kamara levéltárai a selejtezések, a háborús pusztulás ellenére is elég jól megmaradtak, és viszonylag korai időponttól, 1737-tól állnak rendelkezésre, ha nem is teljesen hibátlan és minden kategóriára kiterjedő, de hivatalosan ellenőrzött, naptárakkal egybekötve megjelent tiszti címtárak, amelyek a királyi hivatalnoki kar archontológiájának elkészítését e sorok írója számára megkönnyítették.

6 Ugyanakkor viszont a közhivatalnokság másik részénél, a megyei és szabad királyi városi tisztviselőkarnál néhány kivételtől eltekintve még nem történt meg a tisztikar archontológiájának elkészítése.

7 A királyi hivatalnokság archontológiájának első mintáját még 1940-ben Ember Győző . 2 Ferchl Georg: Bayerische Behörden und Beamte 1550—1804. Teil I. (München, 1908) XXXVI, 1—914 p. Teil H. (München 1911—12) 915—1517 p. (Oberbayerisches Archiv für Vaterländische Geschichte, Bd. 53.) Magyarországon nincs meg, könyvtárközi kölcsönzés útján lehetett beletekinteni 1978-ban. Az alapos és fontos munka Alexander Rästow: Bibliographie zur Geschichte und Soziologie des Beamtentums (Heidelberg 1952) c. munkájában nem szerepel! 3 Különösen Franciaországban van gazdag archontológiai irodalom. Néhány példa: Boyer de SainteSuzanne: Le personnel administratif sous TAncien Régime. (Paris 1868): működési életrajzok, ikonográfiái és heraldikai utalásokkal; Rouvier, Charles: Les chanceliers et gardes des sceaux de France. (Marseille 1934): Franciaország kancellárjai és pecsétőrei; Antoine, Michel: Le gouvernement et radministration sous Louis XV. Dictionnaire biographique. (Paris 1978): hivatalnoki életrajzok. 4 Fallenbüchl Zoltán: Mária Terézia magyar hivatalnokai. (Bp. 1989) 132—133. 5 Fallenbüchl Zoltán: A királyi hivatalnokok létszám- és szolgálati viszonyai a XVII. századi Magyarországon. In: Történeti Statisztikai Tanulmányok 1. (Bp. 1975), 76. 6 Calendarium Tymaviense, Calendarium Jaurinense. A tiszti címtárakról vö. Szerző: A tiszti címtárak története Magyarországon. In: Történeti Statisztikai Tanulmányok 3. (Bp. 1977) 305—327. p. 7 Ilyen kivétel pl. Békés megyére vonatkozólag Karácsonyi János: Békésvármegye története (Gyula 1896) I. köt. 472—480. lapján található megyei archontológia.