Levéltári Közlemények, 61. (1990)

Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - Jászay Magda: Egy humanista szemben Mátyás királlyal : Callimachus Experiens / 23–41. o.

24 Jász/iy Magda főúrnak írt későbbi levele szerint — hogy a római vizsgálaton végül elejtették az ellene emelt vádat.

4 Ennek ellentmond azonban, hogy amikor hazatérés helyett mégis az emigrációt választotta — ő maga úgy állítja be, hogy világot akart látni — és hosszabb konstantinápolyi tartózkodás után 1470 elején végül Lengyelországban állapodott meg, ahol egy rokona, Ainulfo Tebaldi kereskedő élt, Pál pápa ellenséges indulata ide is követte. Az 1470. október 28-án Piotrkovia-ban megnyílt országgyűlésen az apostoli legátus, Forli püspöke kieszközölte kiadatását. Callimachus azonban ellenségeivel szemben hathatós pártfogóra talált Szánoki Gergely lembergi érsekben, aki — talán Tebaldi ajánlására — dunajewi rezidenciáján menedéket nyújtott neki szorongatott helyzetében. A nagy műveltségű főpapot szoros szálak kötötték Magyarországhoz. 1440-ben a magyar királlyá választott Jagelló Ulászló kíséretéhez tartozott és követte a végzetes kimenetelű várnai ütközetbe is. Majd Hunyadi János kormányzó fiainak nevelője lett és Vitéz János váradi püspök barátja, aki értékes könyvtárral felszerelt palotájában szívesen gyűjtötte maga köré tudományos érdeklődésű látogatóit. Szánoki maga is foglalkozott történetírással: magyarországi tapasztalatai nyomán örökítette meg I. Ulászló uralkodásának eseményeit. Munkája nem maradt fenn, de értékes indítékul szolgálhatott olasz pártfogoltjának, mikor ez évekkel később, 1484 és 1490 között, megírta élete főművét „Ulászló király avagy a várnai vereség története" címmel, 3 könyvben.

5 Másik forrása Lengyelország terjedelmes történetének szerzője, Dlugosz János krakkói kanonok volt, akivel a király környezetében találkozott. Dlugosz is járt Magyarországon 1478-ban, mint IV. Kázmér király követe, de a legtöbb értesülést Callimachus Szánokitól szerezhette, aki éveket töltött a szomszéd országban, és az ifjú Mátyás tanítója volt. Nem sokkal utóbb az olasz humanista is hasonló megbízást kapott. II. Pál pápa 1471. július 28-án meghalt, és utóda, a türelmesebb IV. Sixtus részéről már nem kellett üldöztetéstől tartania; az új pápa Pomponio Leto római akadémiájának visszaállítását sem akadályozta. Callimachus a fővárosba költözött hát és a krakkói egyetemet látogatta, nem sokkal utóbb

; 1472-ben pedig a király két fiatalabb fiának: János Albertnek és Sándornak nevelője lett. Elete ezzel végleg a királyi udvarhoz kötődött. Mint Dlugosz, aki szintén a hercegek oktatójaként került a király közelébe, és bizalmát elnyerve diplomáciai küldetéseket teljesített számára, Callimachus is hasznosítani tudta képességeit: 1474-ben már a király titkára. Érvényesülését segítette klasszikus képzettsége, már megalapozott költői hírneve és vándorlásain szerzett tapasztalatai. Itáliai — firenzei, velencei, római — kapcsolatain kívül hoszszabb konstantinápolyi tartózkodása során jártasságra tett szert a török viszonyokban is, ami az oszmán hódítótól Moldva és Havasalföld felől fenyegetett lengyel királyság számára különösen értékessé tette tanácsait. A „lengyel Mazarin"

6 növekvő befolyása így elsősorban külpolitikai téren érvényesült; ez magával hozta, hogy alaposan tájékozódott Lengyelország és más hatalmak viszonyának alakulásában és természetszerűleg magáévá tette uralkodója érdekeit, azonosítva magát a hivatalos politika irányvonalával. Nem maradhatott tehát hatástalan az udvari emberré vált olasz humanistára Kázmér királynak és környezetének ellenséges érzülete a magyarok és főleg ezeknek tetterős és nagyratörő ifjú királya iránt. Az ellenérzés kezdettől fogva mélyen gyökerezett az uralkodó családjában, hiszen Erzsébet lengyel királyné, Zsigmond magyar király unokája és Albert király leánya magát tekintette a magyar trón örökösének, és Mátyás megválasztását törvénytelennek, őt pedig trónbitorlónak tekintette. Élezték a helyzetet a gyakori határvillongások és kölcsönös becsapások a két szomszéd ország területein, de a válság a cseh korona körüli 4 Callimachus levele Derslaus de Rithuani sandomiri palatínusnak, Dunajow, 1471. ápr. 13. Acta Tomiciana, Poznan, é.n. I. App. 1—6. 5 Callimachi Geminianensis história de rege Vladislao seu clade Varnensi. Első kiadása: Augsburg, 1519. 6 Huszti: i.m. 11.