Levéltári Közlemények, 61. (1990)

Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - KRÓNIKA - P. Szigetváry Éva–Nyulásziné Straub Éva: Békekötések és nemzetközi szerződések : a Magyar Országos Levéltár időszaki házi kiállításának katalógusa, 1989. december 20-tól / 175–197. o.

186 Krónika tott intézkedések itt is irányadók voltak. A mandátumrendszer a gyarmatosítás lényegét elleplező intézmény volt, valójában annak további fenntartását szolgálta. A Szövetség két egyenjogú hivatalos nyelve a francia és az angol volt. K107-1919 12. tárló 1. 1920. június 4. A Trianoni békeszerződés Az antant a versailles-i békerendszer keretében rendezte újjá — érdekeinek megfelelően — Európát. A békét a versailles-i Grand Trianon palotában magyar részről dr. Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Dräsche Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter írták alá. A békeszerződés törvényesítette Nyugat-Magyarország, a Felvidék, Erdély, a Délvidék és Horvátország elszakítását, az ország haderejének létszámát 35 ezer főre korlátozta, megtiltotta az általános hadkötelezettséget, korlátozta a fegyvergyártást, kötelezte Magyarországot az általa okozott háborús károk megérítésére, később megállapítandó jóvátétel formájában. A trianoni békeszerződés 14 részből, ezen belül 364 cikkből, és ezeknek számos függelékéből áll. Az I. rész (1—26 cikkek) a Nemzetek Szövetségének Egyezségokmányát tartalmazzák. Az Egyezségokmány az összes párizs környéki békeszerződésnek az első része. N45 2. 1921. október 3., Oedenburg (Sopron) Hegedűs Pál, R. G. Gorton angol, Hamelin Francia és Ferrario olasz tábornokok aláírják a NyugatMagyarország átadásáról szóló jegyzőkönyvet Sopronban. eredeti, kézzel sokszorosított példány K 70-11—1-1921 3. 1922. január 1., Sopron Nyugat-Magyarország átadására vonatkozó jegyzőkönyv R. G. Gorton, Hamelin, Paul Ferrario és Guillaume tábornok aláírásával a Szövetséges Hatalmak átadják az Osztrák Köztársaságnak a szóban forgó területeket, kivéve Sopront és környékét. eredeti, kézzel sokszorosított példány K 70-11-1-1922 4. Gorton tábornok Budapesten fénykép 5. A szétdarabolt Magyarország az antant békefeltételei alapján. Tervezte: Kogutovicz Károly térkép, No 31 S 67 13. tárló • 1. 1921. október 13., Velence A velencei egyezmény A velencei egyezmény francia nyelvű szövege az aláírók pecsétjeivel. Magyarország és Ausztira között olasz közvetítéssel folytak a tárgyalások Velencében. Az október 13-án született megegyezés értelmében: Sopronnak és környékének hovatartozásáról népszavazás dönt. Az október 11-én kezdődő velencei tárgyalásokra Bethlen István miniszterelnök és Bánffy Miklós külügyminiszter utazott. Ausztriát Schober kancellár képviselte, aki mindjárt a tárgyalás elhalasztását kérte, arra hivatkozva, hogy Magyarország a soproni átadási jegyzőkönyv aláírásával még nem teljesítette kötelezettségeit. Az olasz külügyminiszter azonban — felhatalmazására hivatkozva — ragaszkodott a tárgyalás megtartásához. A megegyezés jegyzőkönyvét Torretta, Bethlen és Bánffy, valamint Schober írta alá. A velencei egyezmény aláírásának napján Torretta megígérte még Bethlennek, hogy minden segítséget megad a Határmegállapító Bizottság Magyarország számára előnyös működéséhez. A Bethlen-kormány első jelentős diplomáciai sikerének könyvelte el a velencei megállapodást. Schober kancellár az osztrák nemzetgyűléssel 1921. november 30-án ratifikáltatta a velencei megállapodást. A Magyarországtól elcsatolt területek közül egyedül Sopron és környékén volt népszavazás. Magyarország ugyanis vonakodott átadni Nyugat-Magyarországot — Burgenlandot — Ausztriának. Az ebből keletkezett vitát a velencei jegyzőkönyv zárta le, amely szerint Ausztria megkapja Nyugat-Magyarországot, kivéve Sopron városát és hat községét, amelyek hovatartozásának eldöntésére nép-