Levéltári Közlemények, 61. (1990)

Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - KRÓNIKA - P. Szigetváry Éva–Nyulásziné Straub Éva: Békekötések és nemzetközi szerződések : a Magyar Országos Levéltár időszaki házi kiállításának katalógusa, 1989. december 20-tól / 175–197. o.

Krónika 187 szavazás tartásában egyeztek meg. A december 14-i népszavazás 60% -os többséggel Magyarország javára döntött. K 70-ll-l-mi 2. 1926. október 16., Budapest Horthy Miklós kormányzó megbízza Wodianer Rudolfot, hogy a magyar királyi kormány nevében vegyen részt az osztrák—magyar Határvizsgáló Bizottság munkájában. K 70-H.-1-1926 3. 1927. március 11., Bécs Jogi protokollum: a Zeiselhofra vonatkozó szerződés Lónyay herceg birtokát kettéosztotta a határ, osztrák területre kerültek a gazdasági épületek, a malom, a szeszfőzde, az istállók stb., a működésükhöz és fenntartásukhoz szükséges nyersanyagok azonban a Magyarországhoz tartozó föld területről voltak biztosíthatók. A munkások igazolványt kaptak, hogy szabadon utazhassanak az új határon és nyersanyagot vihessenek a pálinkafözdéknek. A szerződést Wodianer Rudolf és Ignaz Seipel írták alá. K 70-11.-1-1927. márc. 11. 4. 1927. március 11., Bécs Jogi protocollum — a Kis-Lajta vizének fölhasználásáról a Márialiget melletti határterület öntözésére. K 70—11.-1-1917. márc. 11. 5. 1927. március 11. Bécs A Határvizsgáló Bizottság jegyzőkönyve; Magyarország és Ausztria közötti megállapodásról: Deutschkreutz vámmentes ásványvízzel látja el Harka község lakóit. 6. A Határmegállapító Bizottság ülése a királyi paolotában fénykép 7. A Határmegállapító Bizottság a helyszínen alakítja ki a régi községhatárokból az új országhatárt. térkép 14. tárló 1. 1921. augusztus 29, Budapest Az Egyesült Államokkal kötött magyar békeszerződés Az Amerikai Egyesült Államok aláírta a trianoni békeszerződést, a kongresszus azonban valamennyi párizskörnyéki békeszerződés, köztük a trianoni békeszerződés ratifikálását is elutasította. Helyette külön békét ajánlott. A magyar nemzetgyűlés 1921. aug. 12-én hozott határozatában fenntartás nélkül elfogadta az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának 1921. július 1-én hozott és az USA elnöke által 1921. július 2-án jóváhagyott békehatározatát, és felhatalmazta a kormányt, hogy a külön béke mimelőbbi megkötése céljából az Amerikai Egyesült Államok kormányával a tárgyalásokat megkezdje. A nemzegyűlés felhatalmazása és a kormány megbízásából gróf Bánffy Miklós külügyminiszter vett részt a tárgyalásokon és a békeszerződést 1921. augusztus 29-én aláírta Budapesten. Bár ez a békeszerződés fenntartja a trianoni szerződésben biztosítottjogokat és előnyöket az Egyesül Államok javára, az Államok a trianoni békeszerződésnek Magyarország határaira vonatkozó rendelkezései tekintetében semminemű kötelezettséget nem vállalt, sem a jóvátételi bizottságban, sem a trianoni békeszerződés végrehajtásával kapcsolatos más nemzetközi bizottságokban nem kívántak hivatalosan részt venni. (Ezen külön békeszerződés jelentősége igen nagy, figyelembe véve, hogy az Egyesült Államok, mint a Szövetséges és Társult főhatalmak egyike, a trianoni szerződést aláírták — de ezen szerződés ratifikálása helyett — Magyarországgal külön békeszerződést kötöttek, és a békének a megkötését nem a többi békeszerződések jellegét megállapító diktátum, hanem a nemzetközi szokásjognak megfelelő kétoldalú tárgyalás útján létesítették.) A szerződést U. Grant Smith és gróf Bánffy Miklós írták alá. K 2—A XlV.-lá-llO 2. 1921. október 21., Washington Az Egyesült Államok elnöke, Warren G. Harding a szenátus kétharmados többségének ajánlására ratifikálja az amerikai—magyar békeszerződést. (Megerősítve az Amerikai Egyesült Államok pecsétjével: W. G. Harding és Charles E. Hughes külügyminiszter aláírásával.) K 70—11.-1-1921 • 3. 1921. december 17., Budapest Gróf Bánffy Miklós magyar királyi külügyminiszter a magyar királyi kormány részéről és U. Grant Smith