Levéltári Közlemények, 61. (1990)

Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - KRÓNIKA - P. Szigetváry Éva–Nyulásziné Straub Éva: Békekötések és nemzetközi szerződések : a Magyar Országos Levéltár időszaki házi kiállításának katalógusa, 1989. december 20-tól / 175–197. o.

Krónika 179 A trónviszályt lezáró bécsújhelyi béke értelmében Frigyes megtartotta a birtokába került határmenti várakat és mezővárosokat, továbbra is használhatta a magyar királyi címet, ugyanakkor Mátyást fiává fogadta, 80 ezer arany forintért visszaadta a koronát és az 1411-ben elzálogosított Sopront, egyben a török ellen véd- és dacszövetséget kötöttek és megállapodtak abban, hogy ha Mátyás törvönyes örökös nélkül hal meg, akkor Frigyes, vagy fia Miksa örökli a magyar trónt. Mátyás ígéretet tett a pártjára visszatérő főurak büntetlen­ségére. 5. tárló 1503. augusztus 20., Buda II. Ulászló magyar király és n. Bajezid szultán megbízottai között 7 évre kötött béke pontjai. másolat, papír, 29,5x22 cm DL 30498 2. 1503. november 4., Konstantinápoly n. Bajezid szultán írásba foglalja a n. Ulászló magyar királlyal 17 évre kötött béke feltételeit, másolat, papír, 33x22 cm DL 39328 • 3. 1519. március 28., Buda n. Lajos magyar király békeajánlata I. Szelim szultánhoz: Apja örökét folytatva, a szultánnak hozzá és általa a szultánhoz küldött követ — ez utóbbi Bélai Barnabás szörényi bán — útján 3 évvel ezelőtt megújította a bé­két. Most az újabb meghosszabbítást ajánlva a béke európai távlatait ismerteti, kitérve a közvetlenül érintett balkáni területekre, a kereskedelem szabadságának biztosítására. Megesküszik a béke megtartására, amely­nek kezdete legyen április 1. egykorú másolat vagy fogalmazvány, papír, 30x22 cm DL 24393 A n. Ulászló és Bajezid között kötött béke a status quo alapján rögzítette a teriiletek hovatartozását. A ma­gyar király követeit Czobor Márton nándorfehérvári bán vezette. A békét a továbbiakban többször meg­hosszabbították, erre utal n. Lajos 1519-es újabb megújítást kérő levele. A török porta ezt az ajánlatot már nem fogadta el, s 1526 előtt újabb békekötésre nem került sor. 4. 1515. május 20., Pozsony n. Ulászló és I. Miksa császár megbízottainak egyezsége Ferdinánd és Anna eljegyzéséről, eredeti, hártya, 2 függőpecséttel, 51,5x41 cm DL 38341 5. 1521. május 21., Buda II. Lajos király kinevezi követének Brandenburgi György őrgrófot, Ákosházi Sárkány Ambrust, Balbus Je­romos titkárt, pozsonyi prépostot a Ferdinánd osztrák főherceggel való tárgyalásra az Anna nővérével köten­dő házasság ügyében. hártya, függőpecséttel, 55x25 cm DL 38070 Az 1515 tavaszán indult tárgyalás eredményeként 1515. július 16-án a bécsi királytalálkozón n. Ulászló, I. Miksa császár és I. Zsigmond lengyel király egyezséget kötöttek, melynek értelmében U. Ulászló fia, Lajos trónörökös feleségül veszi Miksa lányát, Máriát, II. Ulászló lányát, Annát pedig vagy Miksa, vagy an­nak fia Ferdinánd veszi nőül. (E szerződés közvetlen előzményéhez tartozik az ún. pozsonyi béke — 1491. nov. 7., —, mellyel megújították az 1463-as Mátyás—Frigyes szerződést, továbbá kimondták, hogy ha n. Ulászlónak nem születne fiúutóda, akkor a Habsburgokra száll a magyar és a cseh trón. 1506. március 20-án I. Miksa és n. Ulászló az 1505-ös , .rákosi végzés" hatálytalanítására kört családi szerződést Ferdinánd és Anna, illetve II. Ulászló esetleg születendő fia és Ferdinánd testvére, Mária házasságáról. (A bécsi Szent István templomban 1515. július 22-én jelképesen megkötött kettős Jagelló—Habsburg házasság után 1522. januárjában került sor II. Lajos és Mária esküvőjére, Anna és Ferdinánd főherceg, a későbbi I. Ferdinánd esküvőjét pedig pedig 1521. május 26-án tartották.) •

Next

/
Thumbnails
Contents