Levéltári Közlemények, 61. (1990)

Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - KRÓNIKA - P. Szigetváry Éva–Nyulásziné Straub Éva: Békekötések és nemzetközi szerződések : a Magyar Országos Levéltár időszaki házi kiállításának katalógusa, 1989. december 20-tól / 175–197. o.

Knínika 6. tárló 1548. november 23., Pozsony I. Ferdinánd király Oláh Miklós egri püspöknek, a királyi kancellária tanácsosának és titkárának, valamint testvére gyermekeinek az oklevélben részletezett érdemeire tekintettel régi nemességét megerősítve az oklevél élén látható címert adományozza. eredeti, hártya, függőpecséttel, 60x81 cm P 108 Rep. 2-3. Fase. K. No 162 Oláh Miklós címereslevelét két oldalt miniaturák díszítik. Ezek között ismétlődik az adományozott címer, s ettől balra hat miniaturán a Jagelló és a Habsburg uralkodók láthatók, illetve Ferdinánd és Anna gyermekei. Jobbra az Oláh családot örökítette meg a festő. A díszítés illusztrálja a házassági szerződéssel kialakult dinasztikus összefonódást. Oláh Miklós II. Ulászló apródjaként kezdte pályafutását, később II. Lajos, majd az özvegy királyné titkára, 1542-től I. Ferdinánd híve. 7. tárló 1606. június 23., Bécs Mátyás főherceg és Bocskai István fejedelem között létrejött békeszerződés. eredeti, hártya, 25,7x38 cm N39Lad. CIbsc.ANo8 Erdély a bécsi béke után, 1606-1608 térkép, xeroxmásolat A békeszerződés a Bocskai-szabadságharc (1604—1606) lezárását jelentette. A Habsburgok erősödő politikai és katonai önkényuralma ellen indított szabadságharc közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Giacomo Barbiano generális, Belgiojoso grófja, felső-magyarországi főkapitány, értesülve arról, hogy Bocskai István kapcsolatban áll a törökökhöz menekült bujdosók vezetőjével, Bethlen Gáborral, seregével Bocskai elfogására indult. A sereg jelentős erejét képező zsoldos hajdúk Bethlen mellé álltak, így a főkapitány súlyos vereséget szenvedett. A Bocskaihoz szegődött hajdúcsapat 1605 április—június között sikeres hadműveleteket folytatott Magyarországon, s az előőrsök Bécset ostromolták. Az őszi császári ellentámadás azonban visszafoglalta a Dunántúlt. A magát magyar területen védeni képes osztrák uralom visszaszerezte az 1526 után kialakult hatalmi pozícióját. Ugyanakkor a török porta értésére adta Bocskainak, hogy Érsekújvárat kívánja megszerezni a további támogatás fejében. Bocskai — mérlegelve a tényeket — a mielőbbi békekötés mellett döntött. Az ő feltételei szerint indultak a tárgyalások Mátyás főherceggel, aki 1606. június 23-án elfogadta és aláírta a feltételeket, mely helyreállította Erdély függetlenségét; a Partium határát nyugatabbra tolta, így ide került Szatmár, Szabolcs, Ugocsa és Bereg vármegye, illetve vára; a királyi Magyarországon helyreállította a vallásszabadságot; kimondta, hogy Magyarországon országos tisztségre csak magyarok nevezhetők ki, továbbá, hogy Magyarországot saját törvényei szerint kell kormányozni. A király kötelezte magát, hogy rövid időn belül békét köt a törökökkel (lásd 1606-os zsitvatoroki béke). Az 1606-os békekötés, illetve azok megállapodásainak be nem tartása volt a 17. századi függetlenségi harcok jogalapja. 1606. november 11., Zsitva torkolata A zsitvatoroki béke hivatalos magyar nyelvű szövege. A magyar rendek kérésére készült hivatalos kiadvány, melyet a tárgyaláson részt vett 7 követ aláírt és pecsétjével hitelesített. eredeti, papír, 20x28 cm N39Fasc. CLad. CNo 17 1606. december 9., Brandisi vára II. Rudolf császár megerősíti a zsitvatoroki békét eredeti, papír, 21x31 cm E143 Fasc. 1NO9 A Duna és a Zsitva torkolatánál a tárgyalások 1606. október 29-én kezdődtek II. Rudolf császár, Ahmed szultán és Bocskai István erdélyi fejedelem követei között, majd november 11-re a következő feltételekben állapodtak meg: a béke 20 évre szól és 1607. január l-jén lép életbe; az egymással atyai és fiúi viszonyba lépő Rudolf és Ahmed császárnak címzik egymást; a békében a bécsi békekötés és megállapodásai, a német örökös tartományok és a tatárok is beletartoznak, azaz elismerik és megerősítik az 1606-os bécsi békét, s a mostani megállapodások az örökös tartományokra és a tatárokra nézve is kötelezőek; a szerződő felek váraikat kijavítják, de újakat nem emelnek; mindennemű csatározás tilos; a béke fenntartása a budai pasa, illetve a győri főkapitány kötelessége; foglyok kölcsönös kiadására kötelezik magukat; n. Rudolf 200.000 arany forintot fizet a szultánnak, majd a továbbiakban 3 évente hasonló értékű ajándékkal tisztelik meg egymást; az útlevelekkel ellátott kereskedők mindkét fél területén szabadon járhatnak; a visszafoglalt nógrádi falvak a tö-