Levéltári Közlemények, 61. (1990)

Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - KRÓNIKA - P. Szigetváry Éva–Nyulásziné Straub Éva: Békekötések és nemzetközi szerződések : a Magyar Országos Levéltár időszaki házi kiállításának katalógusa, 1989. december 20-tól / 175–197. o.

Krónika A szövetség megkötésére egy év múlva, 1390. június 2-án került sor Pozsonyban. Ennek értelmében Zsigmond magyar király szövetséget kötött Prokop morva őrgróf ellen ennek testvérével, Jordok morva őrgróffal, valamint III. Albert osztrák herceggel. A szövetség Zsigmondnak a német Jdrályságért folytatott küzdelmét volt hivatva támogatni. 1411. november 27., Krakkó n. Ulászló lengyel király megerősítő a megbízottai, valamint Zsigmond magyar király megbízottai között az 1411. november 19-én írásba foglalt megállapodást. eredeti, hártya, függőpecséttel, 72x32,5 cm DL 39276 A magyar—lengyel határon 1411. november 19-én a két uralkodó küldöttei 1412-ig meghosszabbították a március 30-án kötött fegyverszünetet s megállapodtak abban, hogy uralkodóik személyesen is találkozni fognak. A megállapodás nemcsak a két uralkodó közötti fegyverszünetre, hanem a Német Lovagrend meg nem támadására is vonatkozott. Voltaképpen a Német Lovagrend és a lengyel uralkodó háborújának következménye ez a béke: Zsigmond sikertelen békeközvetítése után a Német Lovagrend szövetségeseként hadat üzent Ulászló lengyel királynak. A Lovagrend azonban súlyos vereséget szenvedett a lengyelektől és a litvánoktól, s 1411. februárjában békét kötöttek II. Ulászlóval. Zsigmond pártállását és katonai beavatkozását ezesetben is a német korona megszerzésére vonatkozó célkitűzése befolyásolta. Zsigmond király xeroxmásolat 3. tárló 1328. szeptember 21., Brück ül. Frigyes német király, valamint testvérei n. Albert és Ottó osztrák hercegek és I. Károly magyar király közötti békeszerződés. eredeti, hártya, 7 függőpecséttel {kettő elveszett), 57,8x37,5 cm DL 2510 A békeszerződés 18. századi másolata papír, 24,5X36,7 cm DL 2510 I. Károly és Dl. (Habsburg) Frigyes és testvérei között ellentét támadt Frigyes lányának, Ottó néhai bajor herceg (és magyar király) fia Henrikkel kötött házassági szerződése és a magyar királysághoz tartozó területek elfoglalása miatt. Az 1328 nyarán lefolyt hadjárat során I. Károly a cseh királlyal szövetségben a Lajtánál aratott győzelme után került sor a békekötésre, melyben a Habsburgok ígéretet tettek arra, hogy Henriket, a néhai Ottó magyar király fiát nem segítik Magyarország ellen, rendezték Ágnes korábbi házassági szerződésben rögzített hitbérét; Pozsony vármegyét, továbbá a Dráva és a Mura közti területet (Muraközt) visszaadták I. Károlynak. 4. tárló 1463. július 19. ül. Frigyes császár bizonyítja, hogy közte és Mátyás király között végleges béke jött létre, amelyet Pius pápa commissariusa is jóváhagyott. A béke létrehozásában Szentgyörgyi és Bazini László is közreműködött, amelyről meg akar emlékezni. eredeti, hártya, sérült függőpecséttel, 29x18,3 cm DL 15854 1463. október 22., Róma n. Pius pápa jóváhagyja a bécsújhelyi békét, valamint átírja és megerősíti Frigyes július 19-i, István kalocsai érsek és társai július 11-i, Mátyás király július 26-i, valamint Frigyes július 19-i okleveleit a békekötésről. másolat, papír, 29,5x22 cm DL 45073 1504. május 19., Buda II. Ulászló király Tamás esztergomi bíboros-érsek kérésére a királyi tárnoki házban megkeresteti és átírja a Frigyes császár és Mátyás király között létrejött 1463. július 19-i békét a korona visszaadásáról és néhány birtok átruházásáról. eredeti, hártya, függőpecséttel, 71x44 cm DL 15857