Levéltári Közlemények, 61. (1990)

Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - KRÓNIKA - P. Szigetváry Éva–Nyulásziné Straub Éva: Békekötések és nemzetközi szerződések : a Magyar Országos Levéltár időszaki házi kiállításának katalógusa, 1989. december 20-tól / 175–197. o.

Krinika 177 csatlakozási lehetőségekre, a szerződés hatályának megszűnésére, több nyelvű szerződés esetén a hiteles szövegre vonatkozó előírásokat tartalmaznak, feltüntetik a szerződés keltét, stb. Míg a diplomáciai nyelv a múltban előbb a latin, utóbb a francia volt és a nemzetközi szerződéseket ezeken a nyelveken kötötték, addig ma már egyre inkább tért hódít az a gyakorlat, hogy kétoldalú szerződések esetében mindkét szerződő fél nyelvén elkészítik a szerződés hiteles szövegét, és ezeknek a szövegeknek egyenlő erejük van. Előfordul azonban az is, hogy ha a felek között folyt tárgyalások során egy harmadik nyelvet használtak, az ezen a nyelven készült szöveget ugyancsak hitelesnek minősítik, sőt a különböző szövegek közötti eltérés esetén ezt a harmadik nyelven készült szöveget tekintik irányadónak. A multilaterális szerződéseket az első világháborúig általában francia nyelven kötötték, az első világháború végén azonban az angol nyelv kivívta egyenjogúságát a franciával. Ez tükröződik a Párizs környéki békeszerződések legfontosabbikában, a versailles-i békeszerződésben, amelynek francia és angol szövege egyenlő erejű; ezzel szemben a trianoni békeszerződés francia, angol és olasz hiteles szövege közül eltérés esetén még a francia szöveg volt irányadó. A második világháború után az ENSZ hivatalos nyelvei között az angol és a francia mellett az orosz, a spanyol és a kínai is helyet foglalt, úgyhogy az ENSZ keretében vagy égisze alatt létrejövő szerződéseket ezen az öt nyelven készítik el, és az öt szöveg egyenlő erejű. 1. tárló 1. 1381. február 13. I. Lajos magyar király felhatalmazza Alsáni Bálint pécsi püspököt és Horváti Pál Zágrábi püspököt a Conterini András velencei doge-val való tárgyalásra. eredeti, hártya, függőpecsét töredéke, 57x28,5 cm DL 39351 2. 1381. október 11., Velence Közjegyzői oklevél a torinói béke azon pontjáról, amely szerint a velencei dogé évi 7000 aranyat fizet I. Lajos magyar királynak és utódainak. eredeti, hártya, 25,5x53 cm DL 39370 3. 1383. szeptember 5., Budai királynéi palota Közjegyzői oklevél az 1381. augusztus 24-én Torinóban létrejött béke megtartására Mária királynő és Erzsébet királyné által letett esküről. eredeti, hártya, 2 függőpecséttel (az egyik leszakadva), 43x36,5 cm DL 39380 4. 1381. augusztus 24., Torino A torinói békeokmány, részlet xeroxmásolat Az 1358-as zárai békekötést követően 1373-tól felújultak a Velence elleni hadműveletek. 1373. február 7-én I. Lajos közhírré tette, hogy tengeren és szárazföldön tör Velence ellen, amely igaztalanul támadt Padovára, a magyar király szövetségesére. A háborúba Genova is bekapcsolódott, s Aquileia is a Velence ellen hadakozók táborába tartozott. VI. Amadé savoyai gróf és a firenzei köztársaság közvetítésével 1381 során a hadviselő felek egyenként békét kötöttek. A magyar—velencei békekötés értelmében többek között megerősítették az 1358-as zárai békét, s ezzel a dalmát városoknak a magyar koronához tartozását. A dalmáciaiak 55.000 arany erejéig árut vihetnek Velence területére eladni és hússzor annyit kivihetnek, kivéve a sót. Ez utóbbi kikötés ellenében a velencei köztársaság a magyar királynak évente 7000 aranyat fizet Szent István napján; I. Lajos kiürítette és visszaadta Velence elfoglalt szárazföldi birtokait, a városköztársaság pedig Cattarót. E békekötés nyomán hozta Alsáni Bálint pécsi püspök és Horváti Pál zágrábi püspök Thébai Remete Szent Pál ereklyéit Velencéből Budára. 2. tárló 1. 1389. június 18., Sopron Zsigmond magyar király és Albert osztrák herceg megbízottai között Sopronban létrejött megállapodás, amely szerint a két uralkodó Szent Egyed ünnepén találkozik Pozsonyban és Hainburban, hogy a tanácsosok által előkészített pontokban döntsenek. eredeti, hártya, függőpecsét elveszett, 43,5x21,4 cm DL 39269