Levéltári Közlemények, 61. (1990)

Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - Fallenbüchl Zoltán: A XVIII. századi magyar archontológia / 3–21. o.

10 Fallenbüchí Zoltán marad. Emellett az a hivataltörténeti kérdés is megvilágítatlan marad, hogy milyen volt az előmeneteli lehetőség az alsóbb állásokban? Ezért az írásbeli munkát végző, irodai és számvevőségi hivatalnokok egy rekonstrukciós munkából nem maradhatnak ki, sőt, tanácsos a vizsgálatot a segédszemélyzetre is kiterjeszteni, mert itt viszont a generációnként való emelkedés kérdésére derül fény. Bár sok levéltári anyag pusztult el az idők folyamán, a megmaradtak módszeres átnézése és a szorgalmas gyűjtőmunka általában — legalábbis egyes említések erejéig — ezt a réteget is feltárhatja. Ezeknek a szempontoknak a tisztázása nagyban elősegíti, hogy az archontológia eleget tegyen annak a várakozásnak, melyet a politikai történelem, de az életrajzi és genealógiai kutatás, csakúgy, mint a társadalomtörténet, melynek tulajdonképpen része is, tőle elvárhat. Mindezek mellett vannak az archontológiának speciális kérdései is, melyek a feldolgozás mikéntjére vonatkoznak. Ezek a) a tipológia, b) a nyelv, c) a nevek írásmódja, d) a dátumok és e) a rövidítések kérdései. Ide tartozik még a számítógépes feldolgozás kérdése is. a) A tipológia Az archontológia feladata kettős. Az egyik a rangosztályok-szerinti tagolás, a másik a működési életrajzok készítése. Az előbbi rendszerint kronologikus-táblázatos összeállítás, az utóbbi narratív. A leginkább ideális a kettő egyesítése, de ez csak ritkán és inkább csak kevés rangosztály esetén valósítható meg. Többnyire ott, ahol viszonylag kisszámú személyről vagy rövid periódusról van szó. A legtöbb archontológiánál vagy az előbbi, a táblázatos összefoglaló jelleg vagy az életrajzi-narratív elem dominál. Míg az előbbiek gyakran függelékkéntjelennek meg, az utóbbiak rendszerint önállóan vagy tanulmányként. Rövid periódusra sikeres lehet a kettő egyesítése is táblázatként. Ilyen pl. az a tanári archontológia, melyet e sorok írójának édesatyja, Fallenbüchí Tivadar készített az általa igazgatott polgári iskola tanári karáról az 1870—1930-as évkorból.

21 A narratív típusra jellemzőek azok az összeállítások, melyeket Fabricius Endre készített Nyitra megye fő- és alispánjairól,

22 illetve Kovács Lajos Pest szabad királyi város bíráiról és polgármestereiről.

23 Külföldön ilyen az a Felix Czeike professzor irányítása alatt létrejött tanulmánysorozat is, amely Bécs polgármestereit tárgyalja egyes életrajzírók munkáinak egyesítésével és koordinálásával.

24 Néha a hivataltörténeti periódusok és az életrajzi elem együttesen hosszú periódusokon át ismertethető, mint Elrington F. Ball Írország főtisztségviselőiről írott művének esetében.

23 Külön probléma az életrajzoknál, hogy a működés minden egyes említésére mint forrásra a terjedelem problémája miatt alig lehetséges reflektálni, pedig a kronologikus rend 21 Budapest Székesfőváros IV. ker. Prohászka Ottokár utcai községi polgári leányiskola... jubileumi értesítője. (Bp. 1930) 10—12. A táblázat címe: A hatvan év alatt az iskolánál működött tanerők névsora. — 84 tanár adatai, kronologikus rendben: név, beosztás, működés ideje (évszámok, tól-ig), végül „Észrevétel" rovatban a további sors (áthelyezés, halálozási dátum stb.). A vezetők: az igazgatók, nincsenek külön rovatban, hanem őket a többi tanár közül vastagított szedés emeli ki, jól láthatóan. 22 Ribricius Endre: Nyitra vármegye főispánjai és alispánjai az Árpádok korától. (Bp. 1943), 93 p. Önálló kötet, narratív életrajzokkal. 23 Kovács Lajos: Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig. (In: Tanulmányok Budapest Múltjából. X. köt. (Bp. 1943), 54—118.) Az egyes személyek életrajzát és működését igazgatástörténeti periódusokban közli. A neveket az egyes biográfiák elején dőlt betűvel emeli ki a szövegből. 24 Walter Aspernig — Felix Czeike —Hans Müller — Wolfgang Mayer — Richard Perger: Wiener Bürgermeister im Spätmittelalter (Wien 1980) 112 p. és Richard Perger — Wüter Hetzer: Wiener Bürgermeister der frühen Neuzeit. (Wien 1981) 132 p. Önálló kötetek, a Forschungen und Beiträge zur Wiener Stadtgeschichte sorozatban (Nr. 7, Nr. 9.), az előbbiben négy, az utóbbiban öt polgármester részletes életrajza, diplomatikai, heraldikai, genealógiai és ikonográfiái vonatkozásaikkal, illusztrálva. A 7. kötetben a bécsi polgármesteri hivatal igazgatástörténeti méltatása és a polgármesterek dátum szerinti sorrendje 1282. aug. 22-től 1501. dec. 7-ig. 25 Elrington F. Ball: The judges in Ireland 1221—1921. (London 1926) Vol. I—

IL, 365 + 408 p. A magasabb állású, bírói jogkört is betöltő királyi tisztviselők hivataltörténeti és életrajzi feldolgozása, (chancellor = kancellár, deputy chancellor = megbízott kancellár, keeperofthegreatseal = főpecsétőr, masterof roll = „országos levéltárnok", chief justice = főbíró, „országbíró").