Levéltári Közlemények, 60. (1989)

Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.

Erdélyi papírmaimoh a 16 — 19. században 53 ben is kezdtek növekedni a papírüzemek méretei. Például a mai Szlovákia területén lévő Ebedecen működő üzem 1821-ben 29 munkással dolgozott és évente 9 ezer kötés papirost készített. 322 Miután pedig 1827-től kezdődően Ausztriában is meghonosodott a jelentősen olcsóbb gépesített papírgyártás, még nyilvánvalóbbá vált az erdélyi tőkeszegény kézműves papíripar elmaradott­sága és versenyképtelensége. 1840-ben a ma szlovákiai Hernamec korszerű papírgyárát már félmillió forint tőkével rendelkező részvénytársaság finanszí­rozta. Ekkor 298 munkás napi 4-5 ezer font papírt készített benne. Evi terme­lésének összértéke 250-280 ezer Ft volt. Gépi felszereléséhez, 18 holländeren kívül, egyebek mellett két rongyvágó, két porlasztógép, egy nagy kettős pumpa a mosóvíz kiemelésére, három Skóciából hozatott 65 lóerős vízturbina, 8 hidraulikus sajtó, 2 szatinírozó gép, 3 gőzkazán stb. tartozott. E gyár eljuttatta termékeit Erdélybe, például Brassóba, sőt a Kárpátokon túlra, például Bukarestbe is. 323 Az ilyen korszerű papírgyárak mellé állítva nyilvánvalóan eltörpülnek Erdély legfejlettebb papírüzemének, a 40-50 munkással 40-80 ezer Ft értékű papirost készítő orláti malomnak a méretei is. 324 A Habsburg-monarchia papírgyártóiról 1845-ben készült statisztikai kimutatásban Erdélyből egyedül csak az orláti papírmalmot tüntették fel, 325 nyilván azért, mert egyedül ott folyt gépi papírkészítés. Valóban a kézi erővel drágán dolgozó papírmanufak­túrák sorsa ekkor már meg volt pecsételve. A hagyományos papírkészítést azon­ban csak azután válthatta fel Erdélyben a gépesített papírgyártás, miután a küszöbön álló polgári forradalom a feudalizmus erőinek visszaszorításával szabaddá tette az utat a tőkés termelés előtt. A döntő fordulat az erdélyi papíripar területén 1875-ben következett el. Ekkor indult meg a termelés a Gheorghe Baritiu és Radu Orghidan buzgólkodása nyomán alakult részvény­társaság zernyesti és egy bécsi érdekeltségű szász részvénytársaság péterfalvi gyárában. 326 Ezek a legkorszerűbb gépekkel felszerelt, tőkeerős hatalmas üzemek azonban, annak ellenére, hogy még az eddiginél is fokozottabb mérték­ben számítottak Havasaifölde és Moldva rohamosan növekvő papírigényére, 327 már nem szerves folytatásai a fentebb megismert manufakturális előzmények­nek. A csődbe jutott régi malmok helyébe lépő tőkés papírgyárak már az újabb, a kapitalista korszak kezdetét jelzik az erdélyi papíripar történetében. 32 \Mérei:i.m. 120.—Decker, ViHam.:Nácrt dejínrucnóhopapiernictvana Slovensku. Martin, 1956 (nem tanulmányozhattuk). — Adatok a papíripar átalakulására vonatko­zóan: Bogdán: i. m. 319 — 338. ** Mérei: i. m. 273., 318. **K&váry: i. m. 221-222. — Mérei: i. m. 274-275. ™ Mérei: i. m. 274-275. m Baripiu: i. m. 26. — Barbat: i. m. 197 — 221. — Schöpp, Hans: Die Papier­fabrik in Petersdorf. Kalender des Siebenbürger Volksfreundes. Hermannstadt, 1912. 110-111. 327 Baripiu: i. m. 27.

Next

/
Thumbnails
Contents