Levéltári Közlemények, 60. (1989)

Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.

Erdélyi papirmalmok a 16 — 19. században 37 Híradóban tették közre az üzem bérleti árverésének hirdetményeit. Néhány évvel később a kercsesorai papírmalom is a közeli Orlát tőkés bérlőinek a kezébe került. Az elavult manufaktúrát Richard és Gustav Kiessling 1851-ben alakította át gépesített papírgyárrá. Már a következő esztendőben hat mester és 120—140 munkás dolgozott a megújult üzemben.

204 Az üzem leírását, illetve felszerelésének leltárát 1800-ból ismerjük.

205 Technikai vezetői közül az alábbiakra vonatkozóan vannak adataink: Andreas Brackmoser (1732?, 1737 - 1749, 1754?), Johann Michael Liebert (1763—1766), Michael Konrad (1766 — 1768), aki kincstári jobbágyból lett a fogarasi üzem mestere, Sindelyes András (1779—1782), Hans Michael Szamet (1791 — 1793), Johann Rebera (1793—?), a sárkányi származású Michael Gärtner, aki a fogarasi malomban sajátította el a mesterséget (1797—1800), Martin Villis (1800- ?).

206 Víz jegye: a Teleki család címerében lévő kőszáli kecske (pajzsban, de anélkül is) igen változatos, de gyakran primitív kivitelben, a tulajdonos névkezdő betűi és a KERTSESORA felirat, valamint olykor a gyártási év. A kercsesorainak valóságos édestestvére volt az oltbogáti papírmalom. Ezt is Bethlen Kata létesítette, mégpedig abból a célból, hogy a kercsesorai üzem elvesztése után újból támogathassa papirossal pártfogolt]ainak tervezett kiadványait.

207 Az újabb papírmalom létesítése a jól kiformált művelődési programnak volt az egyik része, amelynek megvalósítására került Bod Péter is 1743 őszén Bethlen Kata olthévízi udvarába.

208 Az eredetileg szintén kisméretű üzem létesítésének időpontjáról maga az alapító értesít Teleki Lászlóhoz 1743. november l-jén írt levelében: ,,Hévizi jószágomhoz építettem egy papiros malmot, még augusztusban elkészült. Kevés takaró papirosát csináltak is rajta. Mesteremberem nem lévén, azóta semmi hasznát nem vehettem. Sok költségembe kerülvén, hijába való állása káros".

209 Kéri tehát hogy felsőmagyarországi ismeretségei révén, szerezzen neki egy jó papiroscsinálót. Mire azonban Teleki a következő év elején talált mestert, Bethlen Farkas ezredes (1705— 1763) már gondoskodott Bécsből szakemberről.

210 1751 nyarán az Olt áradása erősen megrongálta a malmot, majd pedig az olthévízi udvar leégésekor megsemmisült az üzem egész nyersanyagkészlete.

211 Bethlen Kata azonban hamarosan talpraállította manufaktúráját, 1754-ben a katonaságtól obsittal kiváltott mestert fogadott hozzá.

212 Amikor egészsége már meggyengült, 1755-ben 100 aranyért, majd 300 magyar forintért öccsének, Bethlen Farkasnak adta 204 Uo. Jelzetlen iratok. 1829. — Vö. Barbat: i. m. 199. — Bogdán: i. ra. 182., 333. 205 Uo- Area BB. Fasc. X. Nr. 4L 306 Uo. Arca BB. Fasc. III. Nr. 70; Fasc. X. Nr. 4L, 43., 46., 51.; Faso. XI. Nr. 37. — Teleki es. kővárhosszúfalusi lvt. Jelzetlen anyag {Mohai Mózes és Oláh János tiszttartó 1737 — 1753. évi számadásai). — Surdu: i. m. 876. 207 A könyvek megjelentetésének papirossal való elősegítésére: Bod Péter: Önéletírása. Erdély öröksége. VIII. Bp., é. n. 40 — 43. — Markos András: Bod Péter és árva Bethlen Kata. In: Református Szemle LXII. (1969). 339-357. — Uő: Árva Bethlen Kata ajándékkönyvei. In: Könyvtári Szemle XVI. (1972). 23 —29.—A kercsesorai, majd pedig az oltbogáti víz jegyű papírok segítségével a kutatók az eddiginél pontosabban tisztázhatják Bethlen Kata irodalompártoló tevékenységét. 208 Bod: i. m. 16. 209 Szádeczky Kardoss: i. m. 319. 210 Uo. 322. 211 Uo. 155-157. 2,2

Uo. 403.