Levéltári Közlemények, 60. (1989)

Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.

38 ' Jakó Ésigmond bérbe a malmot. Ebből az időből ismeretes az üzem leltára.

213 Hihetőleg a sokáig külföldön élt Bethlen Fakras vagy pedig valamelyik későbbi tulajdonosa alakíthatta át az oltbogáti malmot is üzleti vállalkozássá. Történetének részletesebb tisztázásához a Bethlen család különböző levéltárainak áttanulmányozása lenne szükséges. Múltjából előttünk jelenleg csupán annyi ismeretes, hogy 1808-ban újjáépítették, és hogy —- vízjegyének tanúsága szerint — 1852-ben még működött, de később leégett.

214 Nyersanyaggal való ellátását 1811-ben egy Udvarhely szék tisztségével kötött megállapodás biztosította, de Fogarasban szintén volt az üzemnek rongyszedője 215 Víz jegye: a bethleni Bethlen család kígyós címere (pajzsban vagy anélkül), a tulajdonos monogramja és O.BOGATH felirat, illetve a gyártási év száma.

216 Itt kell megjegyeznünk, hogy mindaddig, amíg a keresdi papírmalom létesítéséről biztos adatok nem kerülnek elő, az állítólagos keresdi vízjegyek szintén oltbogátiaknak tekintendők.

217 Pusztán a Bethlen címeres vízjegy nem elegendő alap papírmalom feltételezésére Keresden, ahol különben kellő vízierő sem állott rendelkezésére. Az 1791-ben említett datki papírmalmon is nyilvánvalóan a szomszédos Oltbogát üzeme értendő.

218 Az irodalomban dévainak

219 is nevezett rosMnyi papírmalom történeti forrásanyaga meglehetős teljességben reánk maradt a dévai uradalomnak a Kornis család levéltárában őrzött részében. Ennek alapján megállapítható, hogy az üzemet Haller János gubernátor (1692—1755), a dévai uradalom zálogos birtokosa létesítette 1752 folyamán — bizonyára a bécsi kormányzat propagandájától is ösztönözve. 1752. április 13-án kelt a megállapodás a havasalföldi „muntyán" téglavetőkkel a papírmalomhoz szükséges 100 ezer tégla készítése felől. Ugyanez év szeptember 18-án viszont már a hadseregtől obsittal kiváltott Johann Nikolaus Luthtal alkudott meg „az roskányi Papiros Malom körül hátra levő belső munkák" elvégzése felől.

220 A következő esztendő első hónapjaiban be is fejeződött az építkezés, ós 1753. április l-jén megindulhatott a termelés.

221 Minthogy az első két esztendőben 637 kötés írópapírt készítettek Roskányban, a malom a nagyobb teljesítőképességű magánüzemek közé számíthatott.

222 Ezzel magyarázható az is, hogy 1772-ben Andreas Maurer szebeni papírcsináló évi 2000 Ft bért volt hajlandó fizetni a malomért, és évi 300 q rongyot szándékozott feldolgozni. Maurer szerelte fel a malmot „Hollandiai Masinával vagyis Rongy Törő vei".

223 Az üzem teljes felszerelése felől az 1771. és 1786. évi leltár, valamint az 1841. évi bérleti hirdetmény tájékoztat.

224 213 Magyar Országos Levéltár, Budapest: Bethlen cs. küküllŐvári lvt. Fasc. LXVIII. Nr. 4-6. 2

»Uo. Fasc. LXVIII. Nr. 12, 14. - Baritiu: i. m. 26. 213 Uo. Fasc. LXVIII. Nr. 21, 65. 216 E vízjegy több változatát közli Lukinich Imre: A betleni Bethlen család története. Bp., (1927.) 530, 564. 217

Lukinich: i. m. 518., 546., 564. 218 Teleki cs. kendilónai lvt. Missiles: Wessenyei Dániel — Teleki Józsefhez. 1791. III. 17. 219 Kemény: Die ältesten Papiermühlen. 162. (vö. 2. jegyzettel). 220 Kornis cs. lvt. A dévai uradalom lvt. Ladula 107. Fasc. 55. — Vö. Tagányi Károly (kiad.): Magyar erdészeti oklevéltár. II. Bp., 1896. 117., 359. 121

,,. . . Gubernátor Urunk Eö Excellenciája számára mostan erigált Papyros Malom . . ." Kornis cs. lvt. A dévai uradalom lvt. Ladula 92. Fasc. VIII. Nr. 1. 222 Uo. Nr. 2. a'Uo. Fasc. XXVII. Nr. 4. 224 Uo. Nr. 5., 15.