Levéltári Közlemények, 60. (1989)

Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.

36 Jahó Zsigmond barátságban levő

194 Teleki László (1710—1778) guberniumi tanácsos és felesége Ráday Eszter ugyanis hamarosan újabb malmot épített a birtokukba került Kercsesorán. Bár a falu új gazdái szintén tudománypártoló, irodalmi érdeklődésű és könyvbarát emberek voltak, ők már eleve üzleti vállalkozásnak szánták papírmalmukat.

195 1760 júliusában a Telekiek felosztották egymás között a még mindig közös malomhelyet, s ezzel Teleki László szabad kezet nyert tervei megvalósításához.

196 Teljesen korszerű üzemet kívánt létesíteni, s ezért a termelés irányítására a papírgyártás legfejlettebb területéről, Hollandiából szándékozott szakembert szerződtetni, Leidenben tanuló fia útján. Ettől a tervétől azonban kénytelen volt elállani, miután fia véleménye szerint Erdélyben „nints mit tsinálni az itt való emberekkel, mert ezek drágán fizettetik magokat. . . s mégis akitor hagynák ott az embert, amikor akarnák."

197 Teleki gazdasági elképzeléseire jellemző, hogy egyidejűleg üvegcsűrt is létesített Kercsesorán. A papírmalom, a réginél alkalmasabb helyen, 1762/63-ban épült fel. A termelés 1763 őszén kezdődött el, saját kezelésében, a korábban Szebenben dolgozó Johannes Michael Liebert papiroscsináló mester vezetésével.

198 A papírkészítés azonban ekkor nem bizonyult kifizetődő vállalkozásnak. Ezért a malmot már 1768-ban bérbeadták évi 350, majd 400 Rft-ért Dima Ienache nevű fogarasi kereskedőnek, illetve ennek halála után 1775-ben Felméri György fogarasi polgárnak.

199 1779 — 1782 között az uradalom ismét saját kezelésében kísérletezett a papírgyártással. Ezekben az esztendőkben évi 170—267 q rongyból kb. évi 400 kötés papirost készített az ötfőnyi személyzet, összesen 4004 Ft értékben.

200 Az eladott 1648 kötés papirosból fogarasi, szebeni és brassói kereskedők 626 kötést, az enyedi és marosváráshelyi kollégium 310 kötést vásárolt meg; a többi egészen apró tételekben kelt el. Mindez jól mutatja, hogy a kercsesorai papírnak is egyik fő fogyasztója a havasalföldi és a moldvai piac volt. A II. József alatti kedvező konjunktúra bátorította fel Teleki Józsefet (1738 — 1796), hogy 1791-ben egy csehországi mesterrel nagy költséggel teljesen újjáépíttesse téglából és kőből a kercsesorai papírmalmot. Ekkor szerelték fel az üzemet holland érrel.

201 Alig készült azonban el az új malom, ismét pangás jelentkezett a papírpiacon. A kercsesorai tiszttartó már 1793 tavaszán javasolta az üzem bérbeadását.

202 Erre azonban csak 1802-ben került sor, amikor Martin Hochmeister szebeni nyomdász — aki már 1786-ban is foglalkozott ezzel a gondolattal — évi 450 Rft-ért három esztendőre árendába vette.

203 őt követte 1805-ben Andreas Kleinkauff szebeni kereskedő, aki legalábbis 1831-ig bérelte a malmot, előbb évi 100 majd 120 aranyért, azaz 5—600 Ft-tal egyenlő összegért. 1834-ben Stumfol Jánost említik bérlőkónt. 1843-ban már az Erdélyi 194 Terjedelmes levelezésük kiadva: Szádeczky Kardoss: i. m. 195 PL Ráday Eszter 1760-ban így sürgeti férjét papírmalom létesítésére: ,,. . . én azt gondolom, hogy ha két malmonk volna is, nem vallanánk kárt..." Teleki es. kendilónai lvt. Missiles. 196 Uo. Arca BB. Fasc. IX. Nr. 22. 197 Uo. Missües: Teleki József - T. Lászlóhoz. 1760. IX. 23. 198 Uo. Arca BB. Fasc. XI. Nr. 37. 199

Uo. Arca BB. Fasc. III. Nr. 61, 64-66., 71. 200 Uo. Jelzetlen iratok (A kercsesorai papírmalom 1779 — 1782. évi számadásai). 201 Uo., Arca BB. Fasc. X. Nr. 43, 47—49; Missiles: Wessenyei Dániel — Teleki Józsefhez. 1789. XII. 4. 802 Uo., Missiles: Málnási László — Teleki Józsefhez. 1793. IV. 3. 203 Uo. Missiles: Wessenyei Dániel — Teleki Józsefhez. 1786. IV. 6; Jelzetlen iratok. 1802. VIII. 15.