Levéltári Közlemények, 60. (1989)
Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.
Erdélyi papírmalmok a 16—19. században 33 E papírmalom vízjegye a gyártási helyre utaló MILLENBACH, illetve később STRUGAR felirat, valamint a bérlő, illetve a mester monogramja volt. A közületi papírmalmok csoportjainak ismertetését a római katolikus püspökség alvinci és az enyedi kollégium felenyedi üzemével zárhatjuk le. Az előbbiről csupán a Gyulafehérváron őrzött püspöki és káptalani levéltár átkutatása, illetve Batthyány Ignác püspök (1741 — 1798) személyi levéltárának előkerülése után remélhetők pontosabb információk. A gyulafehérvári Institutum Batthyaneum 1798-ban kelt alapítóleveléből ismeretes 172 , hogy az alvinci papírmalmot Batthyány Ignác létesítette az általa alapított erdélyi tudós társaság (Societas litteraria) munkájának és saját nagyszabású kiadói terveinek megkönnyítése végett. 173 Az alvinci papírmalom létesítése is ugyanannak a tudományszervezési programnak volt a része, amelynek a gyulafehérvári csillagvizsgáló, könyvtár és nyomda alapítása köszönhető. 174 Építése a nyomda felállításával egyidejűleg (1785jj7) vagy nem sokkal ezután történhetett, 1790-ből már mestere is ismeretes: Hans Michael Szamet. 175 Megszűnésének pontos időszaka egyelőre tisztázásra vár. Az alvinci papírmalom, feltehetően nem sokkal élhette túl alapítóját. 1806 —7-ből még említik az üzem bérlőjét, Avram Laczkot. Legkésőbb az 1811. évi devalvációt követő gazdasági megrázkódtatások és a Batthyány-hagyatékért folyó hosszú pereskedés, idején szüntethette be működését. A malom a Sztrungár-patakra épült, az Alvinccel szomszédos Sebesány falu határában. 176 Víz jegye Batthyány főpapi címerét ábrázolja a gyártási helynek ALVINCZ formában való megnevezésével együtt. Sok adat szól arról, hogy a hivatalok és a nyomdák után a kollégiumok voltak az erdélyi papírpiac legjelentősebb fogyasztói. Miután tehát Enyeden a kollégium mellett 1763-ban nyomda létesült, kettős érdek is kívánta az 1717ben megszűnt felenyedi papírgyártás felélesztését. 177 A felenyedi papírgyártásnak ezt a második szakaszát Herepei János és Dankanits Ádám kutatásaiból ismerjük. 178 Az Ő eredményeik röviden az alábbiakban foglalhatók össze. Már 1771-ben felmerült az üzem helyreállításának terve, de a kollégium vezetősége, a korábbi balsikerű kísérletre emlékezve, visszariadt az anyagi kockázat vállalásától. 179 1779-ben Kaprontzai Ádám nyomdász újból kérte a református főkonzisztoriumtól, hogy a kollégium mellett létesítsen papírmalmot. 180 E terv azonban csak 1819-ben valósult meg Hegedűs Sámuel kollégiumi tanár buzgólkodása folytán, a kollégium angliai tőkepénzének kamataiból. 180 172 Varjú Elemér: A gyulafehérvári Batthyány-könyvtár. In: MKvSz. VII. (1899). 168. 173 Baráth Béla: A Batthyány Ignác-féle akadémiai tervezetek In: EM. XXXIX. (1934). 143-148. - Varjú: i. m. 157 — 164. 174 Biblioteca Batthyaneum din Alba Iulia. Bucuresti, 1957. 4 — 9. 175 Teleki cs. kendilónai lvt. Arca BB. Fasc. X. Nr. 43. Mindenesetre 1787-ben, amikor Batthyány első gyulafehérvári kiadványa (Leges ecclesiasticae) megjelent, a püspöki papírmalom még nem termelhetett, mert e könyvét különben nem nyomtattatta volna szebeni papírra. 176 Teleki es. kendilónai lvt. Arca BB. Fase. X. Nr. 43. — Bogdán: i. m. 159. 177 Dankanits Ádám: Adatok a XVIII. századi enyedi nyomda történetéhez. In: Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények (A továbbiakban: NylrK.). IV. (1960). 151. 178 Herepei: i. m. In: MKvSz. LXXIII. (1957). 364-368. - Uő: i. m. In: MKvSz. LXXVII. (1961). 295-297. - Dankanits: i. m. In: MKvSz. LXXV. (1959). 283-287. Uő: Date. (Kéziratban). 179 T~)fy / yiJ/ , fjyy , )fQ * "Tlfl'f'íí-Í *\ 180 Dankanits: i. m.'ln: MKvSz. LXXV. (1959). 284. - FŐkonzLvt. 46/1822.
