Levéltári Közlemények, 60. (1989)

Levéltári Közlemények, 60. (1989) 2. - IRODALOM - Baráth Magdolna: Források a borsodi és miskolci munkásmozgalom történetéhez. I–IV. Szerk.: Beránné Nemes Éva–Román János. Miskolc, 1975–1981 / 323–324. o.

IRODALOM FORRÁSOK A BORSODI ÉS MISKOLCI MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNETÉHEZ I-IV. Szerkesztette: BERÁNNÉ NEMES ÉVA-ROMÁN JÁNOS Miskolc, Miskolc Megyei Város Tanácsa VB, 1975 — 1981. 4 k. Az utóbbi években örvendetesen megszaporodtak a megyék munkásmozgalomtörténetének válogatott dokumentumait folyamatosan közlő sorozatok. Az eddig publikációk közül, mint leginkább teljességre törőkét, illetve legigényesebbeket a baranyai, csongrádi és szabolcs-szatmári vállalkozást emelhetjük ki. Ezek sorába méltán csatlakozik a borsodi ós miskolci mozgalom történetét bemutató válogatás. A „Források a borsodi és miskolci munkásmozgalom történetéhez" című négykötetes dokumentumgyűjtemény hézagpótló munka, a megye munkásmozgalmának egészét áttekintő dokumentumválogatás, —amely tudományos, oktatás , s egyben közművelődési igényeket egyaránt képes kielégíteni. A kiadványsorozat szerkesztői — Beránné Nemes Éva és Román János — az 1869-től 1944-ig terjedő időszak vonatkozó forrásait négy periódusra bontva (1869 — 1918, 1918-1929, 1930-1938, 1939-1944) publikálják. Vizsgálódásuk csupán a borsodi és miskolci földrajzi keretek között történik, ami azért sajnálatos, mert az abaúji ós zempléni részek munkásmozgalom-történetének önálló kiadványban történő feldolgozására nagy valószínűséggel nem kerül sor. Ezért szerencsésebb lett volna, ha kitartanak az eredeti terv, a jelenlegi Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc város munkásmozgalomtörténetének összeállítása mellett. Minden megye munkásmozgalmának megvannak a maga sajátos — az országos vonulattól némileg elütő — vonásai, specifikumai. A munkásosztály szervezkedése számára sajátos feltételt teremtett az a tény, hogy a borsodi iparvidék az ország egyik legfejlettebb régiója. A gyáripar fejlődése a termelésben koncentrálta a munkásságot, ugyanakkor a létfeltótelekben igen érős tagoltság alakult ki. A tőkés vállalat munkáspolitikájának sajátos rendszere a munkásokat a feudalizmusra emlékeztető személyi függőségbe hozta, s e függőséget másodlagos eszközökkel konzerválta. Az állami üzemi alkalmazottak tőkéseknek való kiszolgáltatottsága burkoltabban jelentkezett, s az évtizedes szolgálat után elért kedvezmények, illetve e kedvezmények reménye sajátos függőséget s üzemen belüli tagoltságot hozott létre. A képet tovább színezik a mezőkövesdi ós szemere summások, a földmunkások mozgalmai. Az eltérő életviszonyok az érdekvédelmi, valamint politikai szervezetek létrehozásáért folytatott küzdelemben is eltérő formákat eredményeztek. A források nyomon követik az útkeresés, a fellendülés, az időszakos visszaesések folyamatát, s képet kaphatunk a hatalomnak a munkásmozgalommal szembeni fellépéseiről is. A kiadványsorozat kötetenként 300 — 300 válogatott levéltári, illetve sajtóanyagot közöl időrendi sorrendben. A források kiválasztásának szempontjairól, gyűjtőköréről, a publikált dokumentumanyag kapcsán felmerült vitás kérdésekről, a közlés során alkalmazott módszerekről ós szándékaikról a szerkesztők az I. kötet bevezetőjében adnak tájékoztatást. A kötetek felépítése az első munkában kialakult rendet követi, A bevezető tanulmányok részletes áttekintést adnak a korszak munkásmozgalom-történetének helyi eseményeiről és kérdéseiről, részben az itt közölt, részben az egyéb rendelkezésre álló forrásanyag felhasználásával. Ezt követi a közölt iratok, a rövidítések, a felhasznált irodalom jegyzéke, majd maguk a források szólalnak meg. A kötetekhez idegen szavak jegyzéke, hely-, név- és tárgymutató is kapcsolódik. A munka pozitívumait hosszasan lehetne sorolni. Széleskörű válogatás eredményeként többnyire még nem publikált forrásanyagból ad hasznos információkat a Borsod megyei ós miskolci munkásmozgalom-történet iránt érdeklődőknek. A szerkesztők érdeme az is, hogy a hatalmas dokumentumanyag válogatása és feldolgozása során birtokukba