Levéltári Közlemények, 60. (1989)

Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.

Erdélyi papirmalmok a 16—19. században 31 kormányszékek számára szükséges évi 2000 kötés írópapírnak a piaci árnál egy forinttal olcsóbb leszállítására. A szebeni tanács azonban arra akarta Hochmeistert rákényszeríteni, hogy a kölcsön veendő 8000 Ft-tal ne új üzemet létesítsen, hanem a város malmát korszerűsítse. Amikor pedig a szabadabb, tőkés üzleti módszereket kedvelő nyomdász erre nem volt hajlandó, a tanács a katonai kincstár orláti malmát bérlő Stein-Hauserrel összefogva elgáncsolta a veszedelmes konkurenciával fenyegető vállalkozást. Ezzel útját vágta annak, hogy Szebenben már a XVIII. század végén megindulhasson a korszerű módszerekkel folyó papírkészítés. Hochmeister még 1793-ban is külföldről volt kénytelen beszerezni a kiadványaihoz szükséges finomabb papirost.

166 A termelési módszerek bizonyos fokú korszerűsítésére Szebenben talán a XIX. század elején kerülhetett sor, amikor évtizedeken át éppen Hochmeister bérelte a város papírmalmát.

167 Az itteni bérlők és technikai szakemberek közül előttünk — Hochmeisteren kívül (kb. 1805 — 1830) — csupán Johannes Michael Liebert (1763 előtt), Gebhardt Fricker (1773—1782), Stephan Lütsch (1782 — 87), Michael Deibler, másként (Gärtner) Kertész Mihály „papiroscsináló főmester" (1794—8) és Péter Goerik (1834—1850) ismeretesek.

168 Az újabb szebeni papírmalom is általában a városcímerrel jelezte készítményeit. A címerben szereplő keresztbe tett két kard előfordul vízjegyként pajzsban, keretben vagy csupán magára is. A címhez társult még kezdetben a CIBINII, majd pedig a HERMANSTADT helymegjelölés és a gyártási év. Előfordul olykor vízjegyként a postapapírok sajátos jelzése, valamint a bérlők, illetve mesterek monogramja is, például így: F.W. 1811, vagy P.G. 1822. Korábban az irodalom úgy tudta, hogy ebben a korban Beszterce városában szintén folyt papírkészítés.

169 Az eddig előkerült adatok azonban nem igazolják ezt az állítást. Ezek ugyanis csupán annyit mondanak, hogy a XVIII. század közepén Besztercén szintén történtek kísérletek ennek az iparágnak a meghonosítására.

170 E gondolat itt 1756-ban merült fel. Ekkor a besztercei tanács ,,a város polgárainak hasznára és kifejezett felsőbb parancsra legsürgősebben" papírmalmot szándékozott létesíteni, és az ilyen vonatkozásban már tapasztalatokkal rendelkező szebeniekhez fordult útbaigazításért. Elkérte a papírgyártással kapcsolatos bécsi instrukciók másolatát, a szebeni malomépítés költségeinek kimutatását, s ottani mesterekkel kívánta felépíttetni és berendeztetni papírmalmát. E felülről szorgalmazott tervért azonban — bizonyára a költségek miatt — a beszterceiek többsége nem nagyon lelkesedett, így az egész következő évet tájékozással töltötték el. Ekkor készülhetett — talán éppen a szebeni nyomán — a papírmalom ma is meglévő tervrajza. Végre 1758 januárjában a tanács Philip Schuszterrel, a szebeni papírmalom asztalosával megállapodott az építés felől. Február végén a faanyag beszerzésével ténylegesen is megkezdődött az építkezés. A papírmalom azonban mégsem i«

6 Hochmeister: i. m. 58., 60. - ErdGubLvt. Pol. 787, 2163, 2278, 4495, 11113, 13720/1787. 167 Hochmeister: i. m. 89. 168Teleki CB. kendilónai lvt. Arca BB. Fasc. XI. Nr. 37. — Thiel: i. m. 146 — 147. — Állami Levéltár, Kolozsvár: Kemény cs. csombordi lvt. Missiles: Kertész Mihály — Kemény Simonhoz. 1794. III. 11. — Zimmermann-gyűjtemény. Q. 3. D. 17. — Szeben lvt. U. 2. 79. f. 1-2. - Bogdán: i. m. 198., 355. 169 Popescu: i. m. 55. 170 Az alább idézendő Összes adat lelőhelye: Beszterce lvt. Ser. II. Fasc. 102.