Levéltári Közlemények, 60. (1989)
Levéltári Közlemények, 60. (1989) 2. - FORRÁSKÖZLÉS - Hajdu Lajos: Bűnözés és büntetőbíráskodás Erdélyben (valamint a Partiumban) a jozefinista büntetőjogi reformok előtti években / 219–321. o.
312 Hajdú Lajos értve — megtsinálná". A 26 dik valló azt vallya, hogy „egykor az apám házához jővén innya vén Tamás Ferkő tsak magára és mással aféle veszekedése nem lévén, magában káromkodni kezde s teremtettézni, erőssen, amint tsak a száján jöhetett. Én, az apám s anyám intettük, hogy ne káromkodnék, de még annál inkább káromkodott". Egyszer mondjuk néki: „Megver az Isten Ferkő!" Arra azt monda: ,J1adjatok békét,mert ha a Kristus Jézusnak annyát megfoghatnám, azt is mindjárt mgb . . . nám". A 27 dik valló a többek között igy fateál: „Vónya Pista is látta, hogy az ország uttyán megtámadta a vén Tamás Ferkő Vónya Danit s meg akarta ölni. Egy katona kargyát felkötvén, a Krakkai féle házban laktomban hozzám jött, nékem egy kupa bort igért, hogy mennyek el vélle, fogjam meg néki, ő az ilyen teremtettét a karddal mindgyárt megöli. De én nem mentem el s azt mondotam, én nem megyek, mert féltem a lelkemet, az Isten megver. Mellyre azt monda vén Tamás Ferkő: az Istentől sem félek, b . . . m az annyát". Melly példa nélkül való iszonyú káromkodásaiért az Inctus captivus, idősb Petritze Ferentz különösen is megérdemlené az halált, accédálván pedig még ehhez sok izben tselekedett utón állása, verekedése, vérengzése és nevezetesen ingerens Kováts Mihálly csűrének, pajtájának, marháinak s egyéb egyetmássainak katona Dési András által az Inctus captivus vén Petritze Ferentz consensussából lett felégetése, és mind ezek ellen az Inctusok contráriumot nem tudván bizonyítani, hogy ezen captivus idősbb Petritze Ferentznek, elsőbben is azon előszámlált, példa nélkül való, iszonyú és minden keresztyén lelkeket bámulásra indító Isten, Kristus és édesannya ellen mondott káromlásaiért juxta extractum Criminalis Constitutionis Theresianae de crimine blasphemiae sonantem articulum 56 tum , §. 9 num , punctum 2 dae/218 nyelve kivágattassék és aztán feje elüttessék és meghallyon, javaiból az ingerens háza, az actornak pedig költsége, fáradsága (a proportione quoad alterum delinquentem jurisdictioni militari subjacentem Andreám Dési in medietate), 219 megfordittassék — judicialiter Ítéltetett. Ami a más két captivus Incattusoknak, úgymint Petritze Tamás Mihállynak és fiának Ferkőnek tselekedeteket illeti, ezeknek olly vétkek, mellyekórt halált vagy valami nevezetes büntetést érdemelnének, sem az actor, sem az ingerens relatoriáiból ki nem jővén, ami veszekedések és vérengzések pedig ingerens Kováts Mihállyal esett attyokfia mellett lett feltámadásoknak idején, azt mind azzal, hogy akkor ők is verést kaptának, mind pedig ez ideig való raboskodásokkal expiálván, ezen két Inctusok szabadon botsáttatni Ítéltetnek, olly formán, hogy ezután Isten szerint való jámbor életet éllyenek, senkit ne fenyegessenek, senkin bosszút ne állyanak, ne verekedjenek s vérengezzenek, mert ha valamit effélét tselekesznek, a kemény büntetést el nem kerülik. Az égető katona Dósi András tselekedetei, égetése és egyéb enormitásai a fellyebb valók szerint világoson constálván, ezen deliberátum tiszteinek a militáiis jurisdictictiora, azhová már bé is küldetett, pro impendendo legali satisf actione 220 transscribáltatni ítéltetik, haec omnia debitae executioni mancipando. 221 Forrás: OL, F-46: 4006/1784. 218 juxta . . . punctum 2 dae = a Constitutio Criminalis Theresiana (1768) kivonatának az istenkáromlás bűntettéről szóló 56. cikkelye 9. §-ának 2. pontja szerint. 219 a proportione ... in medietate = másik felét a másik gonosztevő, a katonai joghatóság alatt lévő Dési András fizesse meg. 220 p ro impendendo legali satisfactione = a törvényes elégtétel megadása érdekében. 221 haec omnia .. . mancipando = elrendelve mindezek megfelelő végrehajtását.
