Levéltári Közlemények, 60. (1989)
Levéltári Közlemények, 60. (1989) 2. - FORRÁSKÖZLÉS - Hajdu Lajos: Bűnözés és büntetőbíráskodás Erdélyben (valamint a Partiumban) a jozefinista büntetőjogi reformok előtti években / 219–321. o.
268 Hajdú Lajos több, amikor a különféle súlyos bűncselekmények elkövetésével vádolt személyeknek még azt is a szemére hányják, hogy 20—25 év előtt (legény korában) későbbi feleségével „parázna életet élt". A bíróságok Erdélyben rendszerint enyhe ítéletet szabnak ki a paráználkodás (stuprum) elkövetőire. KözépSzolnok Táblája is így ítélt Ponta Laci és Máté Sári újparasztok (cigányok) perében: szabad személyek, ha ígéretet tesznek arra, hogy házasságot kötnek, „az eklézsia megkövetése ellenében szabadon bocsáttatnak" (penes reconciliationem Ecclesiae libere dimittantur). Hasonlóképpen döntött Brassó magisztrátusa is a 24 esztendős Groth György és a 18 éves Vitt ver Róza (mindketten szentpéteri lakosok) paráznasági perében, annak ellenére, hogy az eljárás közben kiderült: a vádlottak 4. fokú vérrokoni kapcsolatban állnak egymással (tehát valamelyik ükszülőjük — nagyszülőjük nagyszüleje — közös volt). Cselekményüket a vádlottak megvallottak, a nő nehezen is tagadhatott volna, mert egymásra találásuk következtében teherbe esett. A bíróság úgy döntött, hogy a fiú 12 botot kap „születése helyén, a falu birájának jelenlétében" (in loco nativitatis, praesente pagi villico), a nő pedig 8 napot üljön börtönben, de csak szülése után. Belső-Szolnok törvényszéke viszont a lopás és paráználkodás elkövetésével vádolt Köteles Rebekát 26 nap vizsgálati fogság után „egyszerűen felmentette". 1 ^ Erdélyben is előfordul azonban a praxisban (éppúgy, mint Magyarországon) a fogalmak pongyola használata: a források gyakorta szajhálkodásnak (fornicatio) nevezik azt, ami tulajdonképpen csak paráznaság (stuprum), két fiatal „összemelegedése" már a párválasztás időszakában. Közép-Szolnok törvényszéke emiatt ítéli szajhálkodásért 24 botra Markó Ferencet és 12 ostorcsapásra Markó Borbálát Leiéről, holott ők „csak" paráználkodtak. 138 Hunyad Állandó Táblája viszont már szajhálkodásért veret 25 ostorcsapást Szabó Marisra, ezen felül örökre kitiltja a megye területéről is — igaz, ezt az ítéletet a törvényszék csak szótöbbséggel (cum pluralitate votorum) hozta meg. A vádlottat az ottani katonaság parancsnoka „adta át" a megyének, azzal a céllal, hogy erkölcseit „javítsa meg" és a tárgyalás során világosan bebizonyosodott, hogy erre nagy szükség is lenne. Szabó Máris ugyanis a törvényszék színe előtt „szemérmetlenül megvallotta önként, hogy már 12 éves kora óta az undok és válogatás nélküli bujálkodásnak él, közben egy fiút is szült már, aki a szebeni árvaházban neveltetik", 1 ® Ebben az esetben a szótöbbség valószínűleg azt jelenti, hogy a bírák kisebb része súlyosabb büntetést szeretett volna a vádlottra kiszabni. A paráználkodáshoz (stuprum) hasonlóan ítélik meg az erdélyi nagyfejedelemség büntetőbíróságai az ágyasságot (concubinatus) is, azt tehát, ha egy férfi és egy nő huzamosabb időn át vadházasságban él és ezt a házastársi együttélést valamilyen ok miatt nem hajlandók a jog előírásai szerint törvényesíteni. Ez a cselekmény a társadalomra egyáltalán nem veszélyes, hiszen az ilyen emberek együttélése — az esetek többségében — normálisabb, mint azoké, akiket a szülők megegyezése, vagy a vagyoni érdek kényszerített házasságra, az állam azonban a jogrend megvetését bünteti a concubinatus-ban (a VI. „parantsolat" megsértése mellett). Ennek ellenére a szankció alacsony: Doboka Állandó Táblája történetesen 24 bottal illetve korbácsütéssel bün137 OL, F-46: 3306/1783. 138 TJo. 139 OL, F-46: 8852/1783.