Levéltári Közlemények, 60. (1989)
Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.
Erdélyi papirmalmok a 16—19. században 21 hogy a kollégium papírt készíttet. Ekkor ugyanis II. Rákóczi Ferenc fejedelem Transsylvanicum Consiliumának kancelláriája azt kérte az iskola elöljáróságától, hogy „az ott helyben készített papirosból küldjön. . . tíz kötés papirosát az javában." 103 A felenyedi papírmalomnak tehát e két időpont között, még pontosabban 1699 után és Misztótfalusi Kis Miklós halála (1702. március 20.) előtt kellett létesülnie. 104 Az indítékot e vállalkozáshoz az szolgáltatta, hogy a görgényszentimrei üzem pusztulásával újból teljesen megszűnt Erdélyben a belföldi papírgyártás, a behozatalt viszont a háborús bizonytalanság rendkívül megnehezítette. A kollégium e létesítményének legfőbb szorgalmazója Misztótfalusi Kis Miklós lehetett, ö nemcsak a művelődési élet és a belföldi papírgyártás szoros kapcsolatával volt tisztában, hanem ugyanekkor könyvkiadói tevékenységében mindenkinél inkább érezte a papírhiány hátrányait. Terve közvetlen megvalósítójának viszont barátját, és a könyvkiadás olcsóbbá tételében tudományos tervei révén szintén érdekelt Pápai Páriz Ferenc enyedi profeszszort tekinthetjük. 105 A malom megtervezőjének és első technikai vezetőjének pedig talán azt a szebeni Georg Franc papiroscsinálót tarthatjuk, akinek régi kötelezőlevelét a kollégium birtokainak és okleveleinek 1722. évi összeírása alkalmával említik. 106 A papírmalom kétségtelenül túlélte Enyed város 1704. évi feldúlását. 1706-ban ugyanis a nagysinki szászok a kollégiumnál lévő tartozásuk kamatja fejében rongyot szolgáltattak be, nyilvánvalóan a papírmalom céljaira. 107 Az üzem nyersanyaggal való ellátása azonban nagy nehézségekbe ütközhetett, minthogy a kollégium nem vehette igénybe a korábban szokásos hatósági begyűjtést. Emiatt, de még inkább a háborús idők következtében, a felenyedi papírgyártás már 1711-ben erősen kezdett hanyatlani. Ekkor Pápai Páriz Ferenc így ír Teleki Sándornak, a kollégium főgondnokának: „Ügy látom, uram, az nagy költséggel készített papirosmalomnak egészen nyaka szakadt: sem az mestere, sem az collegium hasznát nem veszi, héjában áll veszteg, nincsen kinek matéria után járni." 108 A jövedelmezőség csökkenése miatt kerülhetett sor a malom bérbeadására. 1709-ben Ribitzei János papírcsináló mester még 121 Ft készpénz fizetést és terménykonvenciót kapott. 109 A következő évtől fogva azonban 1714-ig már bérlőként használta a malmot. Ekkor Rosbreki István mester bérelte ki az üzemet évi 120 Ft-ért. Ebből az időből ismeretes a részben „német módra, két contignatiora" épített üzem leírása és leltára. Az ekkor már „igen veszendőleg" lévő üzem sorsát legfőbb pártfogójának, Pápai Páriz Ferenc professzornak a halála (1716. szeptember 10.) pecsételte meg. A kollégium maradi gazdasági vezetői a következő esztendőkben eladták a sok utánjárást kívánó üzem felszerelését a kolozsvári jezsuitáktól Kolozs103 Herepei: i. m.In: MKvSz. LXXIII. (1957). 366. 104 Kővári: i. m. 221. Bredeczkyre hivatkozva, 1701 körűire teszi e papírmalom létesítését. A megnevezett helyen azonban ezzel kapcsolatosan semmi sem található. Vö. Dézsi Lajos: Misztótfalusi Kis Miklós. Bp., 1899. 185. 108 Vö. Dézsi Lajos: Pápai Páriz Ferenc. Bp., 1899. 269. 106 Dankanits: Date. 2 (A dolgozatban felhasznált adatok az enyedi Bethlenkönyvtár kéziratai között őrzött török búza-dézsmaperhez mellékelt másolatokból valók). wHerepei: i. m. In: MKvSz. LXXIII. (1957). 366-367. 108 Dézsi Lajos: Adatok Pápai Páriz Ferenc életéhez. In: ItK. IX. (1899). 311. 109 Az alább következő adatok mind Dankanits Ádám idézett kéziratos dolgozatából valók. — Vö. Koncz József: Enyedi tanárok, diákok és a collegiumhoz tartozók fizetése 1709-ben. In: Erdélyi Gazdaságtörténelmi Szemle 1897. 139 — 140.
