Levéltári Közlemények, 60. (1989)
Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.
14 Jakó Zsigmond szállítani. Összehasonlításul felemlíthető, hogy 1548 körül Szebenben 12 Ft 50 dénár 53 , 1585 táján pedig Brassóban 10—13 Ft volt az írópapír bálája. 54 A helyi papírékészítés tehát Szebenben is az íróanyag olcsóbbodását eredményezte. Ez viszont serkentőleg hatott a szebeni könyvkiadásra. A szebeni papírkészítéssel kapcsolatos legközelebbi adatunk már arról szól, hogy a város 1588. július 20-án talmácsi papírmalmát 900 Ft-ért örök áron eladta Merten Rewel és Valien Widmann papírcsináló mesternek. 55 A vevők a vételárat 1590-től kezdődően évi 80 Ft-os részletekben tartoznak kifizetni. A teljes összeg kiegyenlítése után csupán évi 12 Ft földbért kívánt tőlük a város a malomhelyhez való joga elismeréseként. Fenntartotta továbbá magának az elővételi jogot az üzem esetleges továbbadása esetére. A leszállított eladási ár, a kedvező törlesztési feltételek egyaránt azt mutatják, hogy a talmácsi papírmalom már előzőleg hanyatlani kezdett, és a város szívesen szabadult tőle. A hanyatlás fő oka talán éppen az lehetett, hogy a könyvnyomtatást ez alkalommal sem sikerült Szebenben komolyabb méretűvé fejleszteni. Közrejátszhatott azonban Berger halála is. Az ugyanis nehezen képzelhető el, hogy a szebeni papírkészítést 1555 óta sürgető mester tervének megvalósítása után máshova költözött volna el innen. A XVI. század utolsó évtizede a szebeni-talmácsi papírmalom életében már az agonizálás szakasza lehetett. Ha nem szűnt volna meg korábban természetes úton, akkor 1599-ben a sellembergi csatával kapcsolatos prédálások során kellett megsemmisülnie. 56 1601-ben a város nyomdáját megvásárló Simon Grüngrass már azon panaszkodott, hogy Szebenben nem lehet többé papírhoz jutni, papír nélkül pedig a nyomda is hasznavehetetlen. 57 A századfordulón tehát a szebeni papírkészítés is megszűnt, mégpedig hosszú időre, mert a tanács ezekben a gazdaságilag nehéz évtizedekben többé nem áldozott az üzem újjáépítésére. Minden alapot nélkülöz tehát Popescunak az az állítása, hogy Szeben környékén a XVII. század folyamán a malmok egész sorában virágzó papírgyártás folyt. 58 A talmácsi papírmalom Szeben város és szék címerét használta vízjegyül. Ez koronás pajzsban hegyével lefelé néző, keresztbe tett két pallost ábrázol. összefoglalóan megállapítható a XVI. századi erdélyi papírmalmokról, hogy létesítésük és virágzásuk elsősorban a könyvnyomtató officinák működéséhez kötött. Amint a szebeni malom sorsa mutatja, a belföldi papírfogyasztás többi ága nem volt akkora méretű még a XVI. század végén sem, hogy olyan üzemeket is tartósan fenntarthasson, amelyek nem támaszkodtak állandóan rendszeres nyomdai igényekre. Legelső papírmalmaink — a korábbi irodalom állításaival szemben — jómódú kereskedő-polgárok magánvállalkozásaiként jöttek létre a század közepén. Egy papírmalom létesítéséhezakkor kb. egy kőből épült, belvárosi lakóház értékével egyenlő összeg volt szükséges. 59 53 Goldenberg: i. m. 115. si Iványi: i. m. 41. •• 5fi Teljes szöveg: Teutsch: i. m. 62 — 63. Kivonatos közlés: Iványi: i. m. 51. 58 Teutsch, Georg Daniel: Geschichte der Siebenbürger Sachsen. I. Hermannstadt, 1925. 343-345. 57 Teutsch: Buchhandel. 61., 63. s8 Popescu: i. m. 54. Legfeljebb arról lehet szó — Gernot Nussbächer még további ellenőrzésre szoruló megfigyelése szerint —, hogy 1640 körül rövid időre megpróbáltak a régi malom felszerelésével papirost készíteni (szóbeli közlés). 59 Goldenberg: i. m. 117.
