Levéltári Közlemények, 60. (1989)
Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.
Erdélyi papírmalmok a 16—19. században 15 Ennek előteremtése magánerőből csak a század vége felé, a gazdasági helyzet romlása következtében vált annyira nehézzé, hogy magának az illető városnak kellett vállalnia a költségeket és a szokatlan kezdeményezéssel járó kockázatot, i Végül megállapítható az a gyakorlat, hogy a papírcsináló mester a malmot, az építési költségek részletekben való visszafizetésével magához válthatta, vagy pedig családja számára biztosíthatta az üzem bérletét. Általában szólva, a XVI. századi erdélyi papírmalmok, a következő időszakban keletkezettektől eltérően, a városi gazdasági élethez kapcsolódó, polgári jellegű vállalkozásoknak minősíthetők. A fejedelmi papírkészítés kora a XVII. században Miután a századforduló katonai és gazdasági megpróbáltatásai az első papírmalmokat, szinte egy időben, elpusztították, a belföldi papírkészítés évtizedeken át szünetelt Erdélyben. Amikor pedig újrakezdődött, ezek az üzemek a megváltozott gazdasági-társadalmi körülményeknek megfelelően, többé már nem a polgárok és a városok üzleti vállalkozásai, hanem a fejedelmi művelődéspolitika eszközei. A nemességnek, majd a vele kiegyező fejedelmi hatalomnak a megerősödése következtében a XVII. század első felében meggyengült városoktól a fejedelmi udvar ragadta magához a művelődési élet irányítását. Az uralkodóvá vált kálvinista egyháztól erősen befolyásolt fejedelmi művelődéspolitika viszont különösen fontos szerepet biztosított a könyvkiadásnak. Ennek érdekében vállalta magára a fejedelem a nagy gazdasági érvágások után óvatosabbá vált polgárok és városok helyett a papíripar újbóli megindításával járó anyagi terheket is. Miután a korábbi irodalomnak a kolozsmonostori papírmalom 1635 körüli létezésével kapcsolatos feltételezései elesnek 60 , felmerül a kérdés, hogy hol is működött az a papírmalom, amelyet a gyulafehérvári fejedelmi nyomda és főiskola munkájának támogatására állítottak fel. Kemény József a Gyulafehérvárral szomszédos Kisfaludra 61 , Herepei János viszont a távolabbi Felenyedre helyezi az első fejedelmi papírmalmot. 62 Bár Kemény és az őt követő kutatók 63 megkísérelték feltételezésük bizonyítását, az alább említendő adatok ismeretében, Kisfaludot minden további nélkül kitörülhetjük az erdélyi papírmalmok sorából. Herepei úttörő jellegű, kitűnő dolgozatában viszont — nézetünk szerint — a XVII. század első, illetve második felében működött két különböző fejedelmi malomra, valamint a nagyenyedi kollégiumnak a századfordulón létesített felenyedi üzemére vonatkozó adatok összekeveredtek. Csakis ezek szétválasztása után derülhet fény az erdélyi papírkészítés összekuszálódott XVII. századi történetére. Űgy látszik, hogy I. Rákóczi György az ún. Öreg Graduál elnevezésű református énekeskönyv kiadása (1636) során kezdett behatóbban foglalkozni a kálvinista propaganda céljait szolgáló, Bethlen-féle gyulafehérvári nyomda továbbfejlesztésével. Ennek kapcsán ,,nagy költségével két könyvnyomtató 60 Lásd a 37. sz. jegyzetet. 61 Kemény: Die ältesten Papiermühlen. 158 — 159. 62 Herepei János: Hol volt a gyulafehérvári academicum collegium papirosmai ma ? In:MKvSz. LXXIII. (1957). 364-368. 63 Surdu, Bujor: Din istoricul manufacturilor din Transilvania in seoolul al XVIIIlea: Manufactura de hírtie de la Fagaras. Studii si referate. I. Bucuresti. 1954. 861.
