Levéltári Közlemények, 60. (1989)
Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.
12 Jakó Zsigmond maradt, ott a papírkészítés nem bizonyult eléggé jövedelmező ós hosszú életű vállalkozásnak. Jóllehet az az állítás, hogy Szebenben 1539-ben kezdó'dött volna a papírkészítés, 39 semmiféle adattal sem bizonyítható, az új iparág meghonosítását célzó kísérletek valóban közel két évtizeddel korábbiak az első megvalósult szebeni papírmalomnál. 40 1555-ben a szebeni tanács 150 Ft-ot folyósított a város pénztárából bizonyos Jörg Papiermachemek a Heidenmüll mellett létesítendő papírmalom építésére. 41 Amikor azonban a malomépület elkészült, a tanács elvetette a bizonyára újszerűsége miatt kockázatosnak minősített tervet, és az építményt a posztókészítőknek engedte át a költségek visszatérítése ellenében. A Jörg mestertől szorgalmazott terv elvetélését nyilvánvalóan az okozta, hogy Szebenben nem működött olyan nyomda, mely számára létkérdés lett volna a helybeli papírgyártás. 42 Ezért nem akadt Szebenben a nyomda kiegészítőjének tekintett papírmalom finanszírozására egy Fuchs-, Benknervagy Heltai-szerű vállalkozó. A maradi céhpolgárok szemében jövedelmezőbb és fontosabb kezdeményezésnek látszott egy ványolómalom, mint a papírkészítés. A későbbi események azt mutatják, hogy Jörg Papiermacher is össze akarta kapcsolni a papírgyártást a könyvnyomtatással. A negyedszázad óta kallódó szebeni sajtó fellendítése papírmalom segítségével azonban járhatatlan út volt a XVI. századi Erdélyben. Fordítva kellett tehát megpróbálni a dolgot, és a nyomda feltámasztásával kellett megteremteni a papírgyártás feltételeit. Bizonyára Jörg Papiermachernak nem valami újabb próbálkozására, hanem a fentebbi sikertelen kezdeményezésre vonatkozik a szebeni számadáskönyv egyik 1560. évi bejegyzése a papír csináló mesternek kifizetett bizonyos Összeg elszámolásáról. 43 Ez utóbbi esetben is kétségtelen azonban, hogy Jörg mester az értetlenség és az első kudarc ellenére sem állott el régi tervétől. Amikor ugyanis napirendre került a város tulajdonában lévő nyomdafelszerelés hasznosításának ügye, ehhez kapcsolva vetette fel ismét a papírmalom létesítésének gondolatát. 44 Az ugyanis kétségtelennek vehető, hogy a malom építése körül szorgoskodó első papírcsináló mester, a württembergi Riedlingenből származó Jerg Berger (másként Teuffel) azonos személy az eddig emlegetett Papiermacherrel. 45 Egyelőre ismeretlenek az okok, amelyek a szebenieket 1572-ben a nyomdaműhely felélesztésére indították. Feltételezhető azonban, hogy a brassói officina működésének ideiglenes szünetelése 46 késztethette a szebeni tanácsot arra, hogy megkísérelje magához ragadni a szász könyvkiadásból remélhető jövedelmeket. Minden jel arra mutat, hogy a szebeniek ez alkalommal komolyan fogtak neki a dolognak. Nem kizárólag a szebeniek óvatosságának, hanem 39 Ionescu: i. m. 78. 40 Goldenberg: i. m. ezeket az előzményeket nem tárgyalja. ix Teutsch, Friedrich: Zur Geschichte des deutschen Buchhandels in Siebenbürgen. In: Archiv für Geschichte des deutschen Buchhandels VI. (1881). 21., 55. 42 Vö. Teutsch: i. m. 19 — 22. — Gulyás Pál: A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. és XVI. században. Bp., 1931. 47-49. i3 Teutach: i. m. 55. 44 Kezdeményező szerepe felől az 1574. évi megállapodás alábbi szavai semmiféle kétséget sem hagynak: „. . . will aber dieselbe mille auf meine undertenigsz bitliches anhalten ausz einem ersamen weisen Ratts befollen und ferlegungh ist geburt worden ..." Iványi: i. m. 18. 45 Teutsch: i. m. 55., 61. 46 Gulyás: i. m. 59-60.
