Levéltári Közlemények, 60. (1989)

Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.

10 Jakó Zsigmond A kolozsvári papírmalom a XVI. században A könyvnyomtatás elterjedése és az írástudásnak a reformáció iskolapolitikája nyomán jelentkező bővülése két évtizeddel a brassói úttörés után újabb papírmalom létesítését tette szükségessé. Ennek alapítója Heltai Gáspár, a jeles kolozsvári literátor és nyomdatulajdonos. A szomszédos Kolozsmonostor határában felépített, de mindig kolozsvárinak nevezett új malom elsősorban Heltai virágzó nyomdáját kívánta ellátni olcsó papírral. Rövidesen azonban egyik főszáÖítója lett a fejedelmi kancelláriának és messzi vidékek oklevelező fórumainak is. Termékei azonban elterjedtség tekintetében nem versenyezhettek a brassói maloméival. A régebbi irodalom az 1560—1586 közötti időszakra tette Heltai papírmalmának létesítését. Ezzel szemben az újabb kutatások minden kétséget kizáróan tisztázták, hogy Kolozsvárt 1563 végén vagy a következő esztendő elején indult meg a papírkészítés.

31 A malom építésének előzményei valóban 1560-ig nyúltak vissza. Ekkor szerzett Heltai engedélyt János Zsigmond fejedelemtől arra, hogy saját hasznára papírmalmot állítson Kolozsvárt. 1559-ben, Hoffgreff György halála után, Heltai egyedüli tulajdonosa maradt a kolozsvári nyomdának. Ekkor komoly befektetésekkel igyekezettt kihasználni azokat az új lehetőségeket, amelyeket a Habsburg Ferdinánd és János Zsigmond fejedelem közötti béketárgyalások a kolozsvári könyvkiadás számára kínáltak. Heltai ekkor újította fel officinája betűkészletét, és ekkor határozta el papírmalom létesítését nagyszabású kiadói terveinek előmozdítása érdekében. Bár a kolozsvári tanács már 1560. december 29-én

32 tárgyalt a malom helyének sürgős kijelölése felől, az építkezés — a közbejött háborús események következtében — csak 1563 nyarán kerülhetett napirendre. 1563 szeptemberében Heltai már azért küld Krakkóba, hogy a papírmalomhoz — bizonyára az onnan való mester segítésére — legényeket hívjanak Kolozsvárra.

33 Lehetséges, hogy erre az építkezésekhez, valószínűbb azonban, hogy inkább a termelés megindításához volt szüksége. Mindenesetre 1564 áprilisában már állott a Szamos vizére épített papírmalom, és készítményei legkésőbben ugyanez év szeptemberének közepére általánosan is forgalomba kerültek.

34 1564 szeptember végén a Kolozsváron tartózkodó fejedelmi kancellária éppen úgy, mint az itt levő szebeni bíró, egyaránt Heltai-féle papírt használt. Érdekes, hogy amíg a debreceni nyomda már ebben az évben jelentetett meg kolozsvári papíron könyvet, addig Heltai kiadványaiban csak 1565-től kezdődően tűnik fel saját malmának víz jegye.

35 31 Jakó Zsigmond: Heltai Gáspár papírmalma. In:MKvSz.LXXVII. (1961). 290 — 295. Ugyanitt a teljes vonatkozó irodalom is megtalálható. 32 A tanácsi határozat helyes dátumára vonatkozóan lásd Pirnát Antal—Végh Ferenc: Új adatok Heltai Gáspárról. In: Irodalomtörténeti Közlemények (A továbbiakban: ItK.). LX. (1956). 69-70. 33 Fischer, Georg: Geschichte des Bistritzer ev. Gymnasiums A. B. bis zum Jahre 1762. Programm des ev. Obergymnasiums A. B. zu Bistritz (Siebenbürgen). Bistritz, 1899. 81. 34 Bogdán: i. m. 71. említi János Zsigmond fejedelem 1564. április 29-én, Gyulafehérvárott kelt és kolozsvári vízjegyű papírra írt oklevelét. Ez a feltűnően korai előfordulás bizonyára azzal magyarázható, hogy Heltai az új malom legelső termékeit bemutatta a fejedelemnek, akinek védelme alatt működött az üzeme. Az első próbákat azonban a rendszeres és tömeges gyártás valamivel későbben követhette. Szintén Bogdán szerint (i. m. 71.) még a XVIII. században is három-négy hónapba tellett, amíg a nyersanyagból papír lett. ú Bogdán: i. m. 71. - Jakó: i. m. 293.