Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. - Bertényi Iván: Címerváltozatok a középkori Magyarországon / 3–80. o.

Címerváltozatok a középkori Magyarországon 7 vélek maradtak ránk a legnagyobb számban, melyek révén — többségükben pontosan datálható — pecsétek sora áll a rendelkezésünkre, s emellett egyéb heraldikai emlékeinken is a királyok, illetve családtagjaik címerei szoktak a leggyakrabban előfordulni. További előny, hogy a szakirodalom is az uralkodói, illetve a magyar államcímer történetével foglalkozott a legszívesebben,

16 ami a források feltárását és számbavételét lényegesen megkönnyíti. Államcímerünk legnagyobb történelmi múltra visszatekintő, több mint háromnegyed évezreden keresztül szereplő heraldikai mesteralakja, a kettőskereszt III. Béla királyunk pénzein jelenik meg először. Kezdetben pajzs nélkül, majd az 1190 táján vert pénzeken pajzsba foglalva látható. Érdekes, hogy III. Béla fia és utóda, Imre király nem apja jelvényét viseli tovább, hanem szakítva a kettőskereszt használatával — helyette — 1202-es arany függőpecsétje pajzsára kilencszer vágott mezőt választ, amelyen kilenc oroszlán lépeget.

17 Imre öccse, II. András király folytatja a sávozott címerpajzs használatát, s különböző királyi pecsétjein az oroszlánok száma változik: 1221-ből ránk maradt aranybullája hétszer vágott pajzsán 7 {2—2—2—1) oroszlán figyelhető meg. Az egyes oroszlánpárok között 1 — 1 kis pajzsocska is látható.

18 Uralma második felében használt viaszpecsétjén (a hátlapon látható címerpajzson) nemcsak a vágások száma nő 9-re, hanem az oroszlánoké is 11-re (2—3—3—2—1).

19 Amellett hogy 7 majd 11 oroszlánt láthatunk II. András — ugyancsak eltérő számú vágásokat feltüntető — címerpajzsain, ugyanő a kettőskeresztes pajzsot is szerepelteti egyes pénzein, azaz nem csupán ugyanannak a címernek az eltérő változatait használja, hanem esetenként két, egymástól teljesen különböző ábrázolású címerpajzsot is. IV. Béla a két jelvény közül — nagyapját követve — a kettőskeresztes pajzsot helyezteti pecsétjeire, de az ő kettőskereszt ábrázolásai sem teljesen egyformák. 1251-es aranybullájának 16 Csak a fontosabb, általunk alapul vett munkákat említve: Bárczay Oszkár: A heraldika kézikönyve, Budapest, 1897. (A továbbiakban: Bárczay, 1897.) 363 — 397. p.; Fejérpataky László: Az Árpádok ezimerei. Árpád és az Árpádok, Budapest, 1907. 341 — 351. p.; Dőry Ferenc: Magyarország czímerének kialakulása. — Turul, XXXV. (1917) (A továbbiakban: Dőry, 1917.) 17 — 33. p.; Hóman Bálint: A magyar czímer történetéhez. - Turul, XXXVI. (1918-1921) 3-11. p.; Áldásy Antal: Címertan. Budapest, 1923. (A továbbiakban: Áldásy, 1923), 63 — 64. p.; Donászy Ferenc: Az Árpádok címerének kérdése. — Turul XLIX. (1935) (különnyomat); Donászy Ferenc: Az Árpádok címerei. — Budapest, 1937.; Kumorovitz L. Bernát: A magyar címer kettőskeresztje. — Turul, LV (1941) 55. p.; Kumorovitz L. Bernát: A magyar címer hármashegye. — Turul, XVI (1942). 24 — 28. p.; Kumorovitz L. Bernát: A magyar címer kettőskeresztje és hármashalma. — Különnyomat a Jászóvári Premontrei Kanonkrend gödöllői Szent Norbert Gimnáziuma 1941/42. évkönyvéből. Gödöllő, 1942.; Györjjy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig. — Századok, XCII. (1958). (A továbbiakban: Györjjy, 1958), különlenyomat, pasaim; Kumorovitz L. Bernát: A magyar közép- és nagycímer kialakulása. — Levéltári Közlemények, XXXVI. (1965) 209 — 212. p.; Kovács Eva: A középkori magyar királyság jelvényeinek kérdéséhez. — Székesfehérvár Évszázadai 2. Székesfehérvár, 1972. 107 — 109. p.; Vajay Szabolcs: Az Árpád-kor uralmi szimbolikája. In: Középkori kútfőink kritikus kérdései. Szerk.: Horváth János —Székely György. Budapest, 1974. (A továbbiakban: Vajay, 1974) 371 — 373. p.; Bertényi Iván: Kis magyar címertan. Budapest, 1983. (A továbbiakban: Bertényi, 1983) 66 — 81. p.; Kovács Eva: Signum crucis — iignum crucis. (A régi magyar címer kettőskeresztjének ábrázolásairól. In: Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk.: Székely Györgv, Budapest, 1984. (A továbbiakban: Kovács, 1984.) 407-423. p. 17 Magyar Országos Levéltár, Mohács Előtti Gyűjteménv (Diplomatarium) (A továbbiakban: OL Dl.) 39249. 18 OL Dl. 39250. 19 1231: OL Dl. 61128.